Nap mint nap érzi a megbecsülést

>> A mikrohitelprogram finanszírozási gondjaira volt szükség ahhoz, hogy felvetődjön a kereskedelmi bankok bevonásának ötlete. Önök már évek óta közös programokon dolgoznak a BVK-val, és startra kész a harmadik kis- és középvállalkozói hitelkonstrukciójuk is. Mióta vannak kapcsolatban? A Tisza partjáról miért fővárosi programokban vesznek részt?

- Minden takarékszövetkezet - a miénket is beleértve - fő ügyfélkörét a mikro- és kisvállalkozók jelentik. Budapesten is van fiókunk. Tudtuk, hogy a BVK élenjár a programokban. Pályáztunk, és ránk esett a választás. Együttműködésünk 1999-ben kezdődött. Az akkor indított, 7,5 millió forint felső összeghatárú, háromszintű vállalkozói hitelprogram bebizonyította, hogy a nonprofit és a profitorientált szervezetek összefogásával a kis- és kezdő vállalkozások is sikerrel finanszírozhatók. Ebben a programban pénzintézetünk saját kockázatra folyósított hitelrésze 6,2 millió forintot érhetett el. Ezt a kedvező tapasztalatok alapján hétmillióra növeltük a BVK-val 2000-ben létrehozott kisvállalkozói hitelkonstrukcióban. A startra kész 15 milliós budapesti kisvállalkozói hitelkonstrukcióban hatmillió forint lehet a mikrohitelrész, míg az általunk nyújtott kölcsönrész maximuma kilencmillió forint.

>> Az országos mikrohitelprogramban való részvételre is vállalkoznának?

- Felajánlottuk a kormányzatnak, hogy a többi takarékszövetkezettel összefogva biztosítunk forrásokat. Így kerülhetne oda ismét a mikrohitelezés, ahol a legjobban ismerik az ügyfelet. Tudják, kiből lesz vállalkozó, ki fizeti vissza a hitelt. Korábban több megyében működtek közre a takarékszövetkezetek a mikrohitelezésben, így mi is Hajdú-Biharban. Négy-öt évig minden mindenütt problémamentesen zajlott, ám ennek az előző ciklusban - egy központi döntés folytán - vége szakadt.

>> Hogyan jött létre a takarékszövetkezet?

- 1971. szeptember 1-jén indították el egy önálló, polgári székhelyű takarékszövetkezet szervezését. Megteremtették a legszükségesebb tárgyi feltételeket, és egy szervező elkezdhette a munkát. Ez én voltam.

>> Mit tudtak nyújtani a lakos-ságnak?

- A szolgáltatást 1973. február 5-én kezdtük meg, összesen három fővel. Nagy lelkesedéssel végeztük a napi munkát, miközben folytatódott a tagtoborzás. Már az első évet nyereséggel zártuk, igaz, csak kilencezer forinttal. Évről évre növekedtek az állományok, nőtt az alkalmazottak létszáma, gépesítettük az ügyvitelt. Elkezdtük építeni a központot, amelyben most is dolgozunk.

>> Mióta tölti be a takarékszö-

vetkezet elnöki tisztét?

- A takarékszövetkezet első elnöke 1980-ban kérte nyugdíjazását. Ezért elnököt kellett választani. A tagság engem választott, a tisztséget 1981. január 1-jétől, immár huszonkét éve látom el.

>> Milyen eredményeket ért el a takarékszövetkezet az ön vezetése alatt?

- Az addig egy egységből álló szövetkezet 1982-től folyamatosan bővítette hálózatát. A hálózatépítés eleinte Hajdú megyében folyt: Tiszagyulaházán és Újtikoson voltak az első, nem Polgáron lévő egységek. Aztán a 80-as években további kirendeltségek létesültek a környező településeken, városokban. Hajdúnánáson, Debrecen-Pallagon, Debrecenben, Hajdúböszörményben, Görbeházán. A megye határát 1986-ban léptük át. Először Tiszaújvárosban, majd Budapesten, Szigetszentmiklóson, végül Nyíregyházán nyitottunk fiókot.

>> A társadalmi-gazdasági viszonyok változása hogyan hatott a takarékszövetkezet működésére?

- Működési területünket változatos gazdasági-szociális viszonyok jellemzik. Ezek ismeretében kell kialakítanunk stratégiánkat. Megváltoztak a gazdasági körülmények és a feltételek, és ebből következően a lakosság és a vállalkozók életminősége is. Hajdú-Bihar megyében eltérő körülmények között működnek az egységek. A legtöbb a Tisza menti térségben van, amelyet rossz, kedvezőtlen természeti adottságokkal párosuló, fejlődésében visszaesett mezőgazdaság jellemez. Az ipari és szolgáltatótevékenység fejletlen, munkalehetőség alig van. Jellemző az alacsony jövedelemtermelő képesség és a többszörösen hátrányos szociális körülmények. Jobb gazdasági-szociális feltételek között dolgozik két hajdúvárosi egységünk. Számos kis- és középvállalkozás jött létre a mezőgazdaságban. Debrecen különleges helyet foglal el: számottevő a pénzintézeti szolgáltatások és termékek iránti kereslet a lakosság és a vállalkozók részéről egyaránt. A tiszaújvárosi egység területén nyomot hagyott a foglalkoztatottak számának csökkenése, a munkanélküliség, de a lakosság jövedelmi viszonyai jobbak, mint más településeken. A kialakított ipari park újabb munkalehetőségekkel és a pénzintézeti szolgáltatások iránti kereslettel kecsegtet. Nyíregyháza és Szigetszentmiklós gazdaságilag fejlődő, sok lehetőséget magában rejtő térség.

>> Sok a versenytársuk?

- Pénzintézeti szempontból sok a versenytárs a nagyvárosokban. Többszereplős a közép- és kisvárosok pénzintézeti környezete, ám a kisebb településeken gyakorlatilag egyedül vagyunk jelen. Budapesten sok a lehetőségünk, de küzdenünk kell. Úgy gondoljuk, megfelelő stratégiával, átgondolt piaci szerepvállalással és óvatossággal mindenütt megtalálhatjuk az adottságainknak megfelelő piaci részesedést.

>> Hogyan tudják megtartani

helyüket és szerepüket?

- A sokszínűség jól átgondolt üzleti és piaci stratégiát tesz szükségessé a takarékszövetkezet részéről. Ennek főbb jellemzői: az ügyfelek és partnerek igényeit minél teljesebben kielégítő termék- és szolgáltatási skála, ezek szükség szerinti rugalmas fejlesztése és változtatása, a takarékszövetkezetek integrációjában rejlő lehetőségek kihasználása újabb ügyfelek megszerzése és a piaci részesedés növelése érdekében. Folyamatosan biztosítani kell ehhez a szükséges humánfeltételeket, erőforrásokat és a tárgyi - különösen számítástechnikai és adatátviteli - eszközöket.

>> Melyek a következő évek üzleti stratégiájának prioritásai?

- Már elkészítettük 2005-ig szóló stratégiai tervünket. A prioritások közé tartozik egyebek mellett, hogy a középpontban az ügyfél álljon. Egyre több ügyfél bizalmát kell megnyerni és megtartani. Úgy kell kielégíteni pénzügyi szolgáltatási igényüket, hogy ne kerüljön veszélybe a takarékszövetkezet nyereségessége és biztonságos működése. A kölcsönzést szabályozó, mindenkor hatályos jogszabályokkal összhangban kell folynia a hitelezési tevékenységnek. Teljesülniük kell a követelményeknek a jövedelmezőség megtartása, a tőke növekedése és a versenyképesség területén. Idesoroljuk az ügyfelek komplex módon történő kiszolgálását. Ezen belül meghatározó a takarékszövetkezet helyi jelenléte és a személyes kapcsolatok révén megszerzett ismeret.

>> Milyen ügyfélcsoportokra számítanak? Mi jellemzi őket a működési területükön?

- A kis- és középvállalkozások alkotják a piac jelentős szegmensét. Feladatunk a meglévő ügyfelek megtartása, illetve az újak megszerzése. A szegmens szereplői részére kedvezményes forráskihelyezési lehetőségeink vannak, amelyeket a Takarékbank segítségével a takarékszövetkezet is végezhet. Kiemelten kezelendő a mezőgazdaság: a családi vállalkozások, a kistermelők, a társaságok, az új típusú szövetkezetek. Finanszírozásuk stratégiai feladat. A kockázatok csökkentése miatt elsősorban az agrárfinanszírozási programok végrehajtására és a garanciaalaphoz történő csatlakozásra kell törekedni. Új lehetőség a háziorvosi-gyógyszertári privatizációk finanszírozása, valamint az itt megvalósuló beruházások és fejlesztések forrásbiztosítása. A működési területünkön lévő önkormányzatoknak csak egy része potenciális partnerünk. Ezek a falvak és a kisvárosok önkormányzatai. A vízi- és közműtársulatok elsősorban a kisebb településeken, vagy egy-egy városrészben történő fejlesztés esetén vállalhatók fel. Nagy lehetőséget látunk az értékesítésre épülő lakásépítések finanszírozásában.

>> A takarékszövetkezetek tevékenysége a kisebb lélekszámú településekre jellemző. Önök azonban - mint kiderült - számos városban is jelen vannak. Hogyan alakultak kapcsolataik a településekkel, az ott élő emberekkel?

- A takarékszövetkezetekre jellemző a személyes kapcsolattartás, a családias légkör. Ez a környezet elégedett ügyfeleket jelent, ami nem lebecsülendő. Mindig arra törekedtünk, hogy a kis települések előrehaladásához hozzájáruljunk. Támogattuk és támogatjuk az iskolákat, a templomfelújítást. Hozzájárultunk a polgári mentőállomás építéséhez.

>> Hogyan élte meg az elmúlt harminc évet? Miben és mivel tudtak többet nyújtani az ügyfeleknek, mint esetleg mások?

- A Polgári Takarékszövetkezet ez idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. A papír és a ceruza helyett számítógépes rendszer segíti a munkát. Teljes körű banki szolgáltatást tudunk nyújtani: takarék plusz termékcsomagot, kártyaszolgáltatást, lakossági és vállalkozói számlavezetést végzünk, ezekhez kapcsolódó megtakarítási és hitelezési lehetőségeket kínálunk. A döntő fordulat az volt a szövetkezet életében - még a 90-es évek fordulóján -, amikor a hagyományos lakossági hitelezés mellett elkezdtük a kistermelők, szakcsoportok hitelezését. A kárpótlás megkezdésével egyre több gazdálkodó fordult hozzánk forgóeszköz-finanszírozási gondjaival, illetve eszközvásárláshoz szükséges hitelek folyósítása iránti kérelmével. Mi felvállaltuk az igények teljesítését. Ez a tevékenység a különféle kedvezményes, támogatott hitelek megjelenésével tovább bővült, ami újabb partnereket hozott. Közben saját piackutató munkánkkal sem álltunk le. Sikerült feltárnunk más lehetőségeket is. Hajdú-Bihar megyében mi kezeltük - amíg az előző kormány nem központosította - az MVA alapítványi pénzeit, Budapesten a Soros Alapítvány könyvkiadással kapcsolatos támogatásait. Hitelezési tevékenységünk elsősorban a mikro-, a kis- és részben a középvállalkozásokra terjed ki. Ezeknek az összege egy-két milliótól néhány tíz millió forintig terjedhet. A legjelentősebb eredményünk - amire büszkék is vagyunk - a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen kigondolt és létrehozott "Budapest" Vállalkozói Hitel. Egy háromszintű hitelcsomag, szintenként meghatározott hitellehetőséggel: az első a kezdő, a piacon most megjelenő vállalkozókat segíti, a második a már működőket és életképesnek bizonyulókat, a harmadik a már erősebb, biztosabb piaci hátterűeket.

>> Ezen a területen milyennek látja a jövőt?

- Takarékszövetkezetünk számára nagy erkölcsi elismerést jelent az a levél, amelyet Budapest főpolgármesterétől, Demszky Gábortól kaptunk. Ebben megköszönte a program kialakításában végzett eredményes szakmai munkánkat és szerepvállalásunkat. A program eredményességét mutatja, hogy Budapest elnyerte az Eurocities Európai Innovációs Díjat. Az elismerés csak erősíti a törekvést, hogy a kisvállalkozások a továbbiakban is kapjanak kellő támogatást az államtól. Megerősítésük, versenyképességük javítása nagyon fontos. Egyrészt azért, hogy a nagy hazai cégek és a multik beszállítói lehessenek, másrészt felkészülhessenek az uniós csatlakozásra, s így versenyképes partnerei legyenek a hasonló adottságú nyugati cégeknek. A támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában nagy szerepet adnék a takarékszövetkezeteknek. Ők vannak legközelebb a kisvállalkozói rétegekhez. 1700 településen vannak ilyen egységek. Egyetlen más bank sem rendelkezik ilyen hálózattal. Technikailag, szakmailag és emberileg is felkészültnek érzem magunkat - és sok más takarékszövetkezetet is. Jó érzés, hogy nap mint nap érzem a velünk szemben megnyilvánuló bizalmat és megbecsülést. Szívesen teszek sétát Polgár utcáin. Kedves emberekkel, ügyfelekkel beszélgetek. Büszkén mutatják, mire jutottak a segítségünkkel. Korszerű, szép környezetben élnek. A takarékszövetkezetünk által finanszírozott vállalkozókat is szívesen látogatom. Közös siker és öröm a fejlődésüket látni. Nekem ez jelenti az életemet. Nem kevesebb, mint harminc éve dolgozom a takarékszövetkezetben. Részese voltam a múltjának, részese vagyok a mának, és remélem, a jövőnek is.