Palackonként 10-15 forint plusz

Az érintett társaságok nem értenek egyet az ásványvíz áfájának 12-ről 25 százalékra való emelésével, ami különböző képviselői indítványokban szerepelt - mondta a Világgazdaságnak Fehér Tibor, az Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke. A terméktanács nehezményezi, hogy az ügyben előzőleg senki sem kérte ki a testület véleményét, holott ezt az agrárpiaci rendtartási törvény előírja.

Úgy látja, a bizottságok olyan érvekkel próbálják a kormányt meggyőzni az áfakulcs emeléséről, amelyek egy része szakmailag is ellentmondásos. Például tévedés, hogy az állam összességében nagyobb bevételre tenne szert a nagyobb adó révén. Igaz ugyan, hogy a hazai ásványvízfogyasztás néhány év alatt a többszörösére nőtt, viszont a fogyasztói ár emelése miatt a fogyasztás drasztikusan visszaesne. Már a korábbi, hasonló indítványok elvetésekor is elmondták, hogy az állami bevétel magasabb áfakulcs esetén sem volna magasabb. Azt is hibásnak tartja, hogy a kevésbé értékes palackozott vizek jutnának alacsonyabb adókategóriába, a magasabb adó pedig az egészség megőrzését szolgáló, értékesebb vizeket sújtaná.

Az a hivatkozás sem teljesen elfogadható, hogy az Európai Unióban az üdítőitalokéval azonos az ásványvíz áfakulcsa, ugyanis az unióban az átlagos áfakulcs 14 százalék körüli.

A palackozott természetes ásványvizet a korábbi kormányok is egészséges volta miatt állították, illetve hagyták a kedvezőbb adósávban. Az ásványvizek és általában az élelmiszerek áfabesorolása Dánia kivételével az EU valamennyi államában 25 százalék alatti. Az adóemelés nálunk indokolatlan, és a költségvetési bevételek emelésén kívül más célja nem igazán lehet - véli Miklósvári Géza, a Magyar Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének elnöke. A többletáfa miatt a fogyasztói árak átlagosan palackonként 10-15 forinttal vagy még jobbak nőnek. Ez az áremelkedés pedig - az inflációs hatásokról nem is beszélve - nagy valószínűség szerint lelassítaná vagy megállítaná az évek óta folyamatosan fejlődő ásványvízfogyasztást. Szerinte érdemes megfontolni, hogy az állam változatlan adótartalom és növekvő fogyasztás mellett tesz-e szert több adóbevételre, vagy a drasztikus adóemeléssel veszélyezteti az ásványvízpiac jövőbeni növekedését.