Cseh prioritások, kérdőjelekkel
A 2001 nyarára kidolgozott, ám az Európai Bizottság észrevételeinek fényében felülvizsgált cseh nemzeti fejlesztési terv stratégiai célkitűzése az egy főre jutó GDP-nek az uniós átlag 75 százalékához közelítése, a regionális egyenlőtlenségek elmélyülésének elkerülése és a környezet állapotának számottevő javítása mellett.
A gazdasági és társadalmi kohézió területén 2000 és 2006 között megvalósítandó célkitűzéseket tartalmazó cseh nft hat szektorális és egy együttes regionális operatív programból áll. A szakminisztériumok felügyelete alatt az egyes ágazatok, illetve a regionális fejlesztési minisztérium koordinálásával a NUTS II régiók regionális menedzsment- és monitoringbizottságai által megszövegezett dokumentumok szolgáltak a prioritások kitűzésének alapjául. A konzultációs folyamat során az érintett felek arra jutottak, hogy a szektorális és a regionális célkitűzések olyan mértékben fedik egymást, hogy elegendő a prioritások egyetlen sorát megfogalmazni.
A regionális dokumentumok alapján felállították a prioritások rangsorát is. Az első három helyen - rámutatva a társadalom "anyagi szükségletei gyors kielégítésének szükségességére" - a vállalkozások, az infrastruktúra és a mezőgazdaság területe végzett. Az nft szerint az emberi erőforrások fejlesztésének negyedik helyezése megfelel a várakozásoknak - az ezzel kapcsolatos célok megvalósítása pusztán lehetséges eszköznek tekinthető a fontosabb prioritások eléréséhez -, meglepő viszont az ötödikként végzett környezetvédelem alulértékelése. A terv hangsúlyozza azonban, hogy a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait a többi célkitűzés teljesítése során is tiszteletben kell tartani.
Az nft végrehajtását a menedzsment és a koordinációs bizottság felügyeli majd, amely az előcsatlakozási programok koordinációs testületeinek, a szaktárcák, a NUTS II regionális tanácsok, valamint a nem kormányzati és nonprofit intézmények képviselőiből áll. A csatlakozás után a bizottság a közösségi támogatási keret monitoringbizottságává alakul, és az uniós segélyek partnerségi - az érintetteknek a döntésekbe való bevonása - elvének teljesülését biztosítja.
