BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gazdag tárlat a kortársakról

Ha a téli délutánok hosszú sétáin valaki a budai Várban jár, érdemes időt szakítania egy jó kiállításra. A várbéli tárlatokat böngészve újdonságnak számít a Magyar Nemzeti Galéria nemrégiben megnyitott állandó kiállítása, a közelmúlt és a jelen magyar képzőművészetét bemutató, Magyar művészet a II. világháború után című tárlat.

A nyolc teremre osztott, négy fontos művészettörténeti korszak köré csoportosított, mintegy 200 alkotás a legutóbbi 50 év hazai képzőművészetét, annak fontos mérföldköveit mutatja be. Az európai iskolával és annak utóéletével kezdődő tárlat az úgynevezett Iparterv nemzedék munkásságát bemutató szakasszal folytatódik, majd a látogató a '80-as évek "újérzékenységén" és radikális festészetén keresztül juthat el napjaink legfrissebb irányzataiig.

A kiállítás a már komoly népszerűségnek örvendő Bálint Endre, Korniss Dezső, Martyn Ferenc, vagy Gyarmathy Tihamér táblaképeivel kezdődően remek fogódzókat ajánl a közönség számára, hogy napjaink művészetéhez közelebb férkőzzön. Az először talán keményebb diónak látszó feladat a '60-as és '70-es évek művészeti áttekintése után valószínűleg már nem is látszik olyan nehéz nek. E két évtized jelenségei egyértelműen magukban hordozzák napjaink művészetének előképeit: Lakner László, Gyémánt László könnyebb fajsúlyú, a populáris kultúra sajátosságait boncolgató képi világa, valamint Erdélyi Miklós és Altorjai Sándor ideaközpontú alkotásmódja a napjainkban készülő alkotásoknak is állandó eleme.

A '80-as évek sajátos festőisége, melyet Hegyi Lóránd találóan új szenzibilitásnak nevezett, eklektikus forma- és színvilágával tűnik ki a kiállítás anyagából. A legutóbbi tíz év letisztultabb, ha úgy tetszik, klasszicizálóbb hangulatával szemben a '80-as évek egzaltált művészi világa különös ellenpontot képez. E két évtized művészeti sajátossága azonban nem minden párhuzam nélküli, hisz mindkettőre jellemző a markáns absztrakció iránti hajlam is. Így főként nonfiguratív képekkel, Birkás Ákos, Károlyi Zsigmond és kortársaik műveivel találkozhatnak a tárlat eme új részén a látogatók. A figuratív képek hegemóniája azonban a kiállítás végére újra helyreáll, hisz itt a '90-es évek derekán induló, legfiatalabb művésznemzedék fotószerűen hűvös tárgyilagossága és a digitális képalkotási módszerek jellegzetes, olaj és vászonra átültetett másodlagos valósága köszön ránk.

A 20. századi állandó kiállítás 1945 utáni része megtekinthető hétfő kivételével mindennap a Magyar Nemzeti Galéria III. emeletén.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.