Stabil üzletek az Öböl-térségben

Jelenleg is több magyar üzleti kapcsolat él, illetve van kibontakozóban az arab térségben - válaszolt lapunknak az MKIK magyar-arab tagozatának elnöke, s egyelőre nincs jele a feszültség továbbgyűrűzésének. Mint Miklóssy Ferenc elmondta, cége, a debreceni Keviép például szíriai szennyvíztenderen indult, és arab emírségekbeli hulladékkezelő építéséről tárgyal. Az Agroinvestnek is vannak a térségben mezőgazdasági beruházásai, a Transelektro most éppen Kuvaitban aktív, a Vegyépszer Algériában, az EGI Szíriában, ugyanott a Ganz is. Tény viszont, hogy az iraki üzletek mostanában "nem pezsegnek" - ismerte el Miklóssy Ferenc.

A magyarországi vállalatok - iraki ígéretek alapján - nemrég még arra számítottak, hogy három-öt évnyi mellőzöttség után bekerülnek az Irak által kedvezményezett vállalatok közé, így felújíthatók lennének hagyományos ottani üzleti kapcsolataik is. Azonban az arab állam ellen várható támadás a gazdaságdiplomáciai közeledés idejét későbbre tolta. "A jelenlegi, szankció sújtotta iraki rezsimmel nem időszerű arról tárgyalni, hogy hogyan juthatnak be a magyar termékek az ország piacára, a kérdés emiatt nincs is napirenden" - válaszolt lapunknak a Külügyminisztérium helyettes államtitkára -; iraki exportunk egyébként is elenyésző. Szentiványi Gábor arról még korainak tartotta nyilatkozni, hogy az arab állam körüli helyzet rendeződése után milyen gazdasági lehetőségeink lesznek, s milyen feladatok hárulnak a magyar diplomáciára.

Ám ismeretes, hogy az egyre elkerülhetetlenebbnek látszó háború után átmenetileg számítani kell a nemzetközi turizmus viszszaesésére, az olajárak emelkedésére, ahogyan a globális befektetési kedv gyengülésére is. Viszont napirendre kerülhet Irak Magyarországgal szembeni, még a rendszerváltás előtt felhalmozott adósságának rendezése. "Ennek behajtására a helyzet normalizálódása előtt kilátás sem lehet" - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Paár Róbert, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. A tartozás valamikori összege 150 millió dollárnyit tett ki, ám az azóta eltelt bő évtizedben tetemes kamatösszeg halmozódott rá. Bagdad azonban eddig még arra sem volt hajlandó, hogy egyeztessen Budapesttel a Magyarország felé fennálló adósságának konkrét összegéről. Miután az embargó miatt Magyarország iraki exportja évi 1-2 millió dollárt tesz csak ki, Paár Róbert szerint a várhatóan 35 milliárd dollár feletti tavalyi kivitelt tekintve korántsem okozna megrázkódtatást ezen összeg esetleges kiesése. Igaz, az érintett cégeknek ez nem lenne kedvező.

"Az Irakkal szomszédos, illetve környező országokba irányuló magyar kivitelt logisztikai szempontból érintheti az esetleges háború. Ám csak átmenetileg és nem is súlyosan, hiszen Irak nem tranzitország, könnyen kikerülhető. A perzsa-öbölbeli hajózásban ugyan nehézségeket okoznának a harcok, de a magyar cégek számára legfontosabb térségbeli országgal, Iránnal szinte teljes egészében a szárazföldön bonyolódik a kereskedelmünk" - mondta a főosztályvezető. A távolabbi, fontos viszonylatainkba - India, Pakisztán - irányuló szállításainkat nem érintené a háború, hacsak nem az "üzleti pszichológia" miatt. (BHL-NVZs)