Egymillióra tehető a vidéken tengődők száma
A Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező agrár- és vidékfejlesztési op egyértelmű célja, hogy felhasználhatóvá tegye az e célra elkülönített európai uniós támogatásokat - mondta lapunknak Szanyi. A program a versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelést, az élelmiszer-feldolgozás modernizálását és a vidéki térségek fejlesztését határozza meg alapvető prioritásként. Az államtitkár tájékoztatása szerint e területekre Magyarország teljes jogú EU-tagként mintegy egymilliárd eurónyi (250 milliárd forintnak megfelelő) dotációt vehet várhatóan igénybe a 2006-ban záruló uniós költségvetési ciklus végéig.
Az uniós pénzfolyósítás az úgynevezett strukturális alapokra épül, amelyek az agrárgazdaság szerkezetváltását, illetve a munkahelyteremtést ösztönzik. Szanyi megítélése szerint ma eléri az egymilliót azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiket tényleges agrárlakosságként tartanak nyilván, de jövedelmük valójában csak a vidéki tengődéshez elegendő. Az EU-s forrásokat elérhetővé tévő op jelentős részüknek megoldást hozhat. A felmérések szerint egy-egy vidéki munkahely megteremtéséhez 2 millió forint körüli befektetésre van szükség, de az uniós pénzek 2006-ig akár 200-300 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a felhasználásukkal mobilizálható egyéb forrásokkal együtt.
A dotációk igénybevételéhez az érintetteknek előbb azt kell majd eldönteniük, mai tevékenységeiket folytatják-e, vagy szerkezetátalakításra vállalkoznak. Szanyi úgy fogalmazott: a fejlesztési program nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a "helyén maradjon az, aki nem oda való". A kérdés többek között az, hogy valaki meg kíván-e maradni a jelenlegi termelésnél, vagy valamilyen feldolgozóipari, illetve szolgáltatói területet választ. Ettől függetlenül azonban - tágabb értelemben - más beruházások is agrár- és vidékfejlesztésinek minősíthetők lesznek. Így például ide tartozhatnak egyes környezetvédelmi fejlesztések is.
Az operatív agrárprogrammal nem azonos, de ahhoz közvetlenül kapcsolódik a középtávú nemzeti agrárstratégia (na), amely az államtitkár tájékoztatása szerint ez év május-júniusában kerülhet a kormány elé. Az ügy fontosságát jelzi, hogy az FVM az na-t széles társadalmi alapokon nyugvó programként kívánja a kabinet elé terjeszteni. Míg az op az uniós pénzek megszerzésére koncentrál, addig az na - bővebb és kiegészített változatként - magában foglalja a további hazai korszerűsítési elképzeléseket is. Ezek több esetben újabb magyar felzárkózási programokat jelenthetnek ahhoz, hogy az agrárgazdaság megfelelhessen az EU-s követelményeknek.
Szanyi példaként említette az átmeneti mentességi (derogációs) agrárkérelmeket, amelyek arra irányulnak, hogy Magyarország a csatlakozás után is eltérhessen bizonyos ideig az uniós szabályozástól. A derogációs igényekkel - amelyek ideje általában 6-8 év - a gazdasági szereplők bizonyos területeken felkészülési időt nyernek. Ezt kell majd felhasználni arra, hogy a nemzeti stratégia révén a lemaradások pótolhatók legyenek. Az államtitkár kiemelte a vágóhidak gondjait, mivel egyelőre jelentős részük nem tud megfelelni az uniós elvárásoknak. A nemzeti stratégia hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentős fejlesztési esélyeket kapjanak.
