Életcél: nemzetközi karrier építése
Napjaink ígéretes karrier elé néző menedzserei már jóval nagyobb távlatokban gondolkodnak, mint azok a kollégáik, akik egy évtizeddel ezelőtt léptek ki a munkaerőpiacra. A menedzserek körében egyre inkább természetessé válik a külföldi munkavállalás, és minden, ami ezzel jár. Nekik nem okoz különösebb nehézséget idegen nemzetiségű kollégákkal együtt dolgozni - nagy részük legalább három különféle nemzetiségű emberrel dolgozik egyetlen nap leforgása alatt -, könnyűszerrel kommunikálnak idegen nyelven, s képesek egy itthon esetleg még szokatlan vállalati-szervezeti kultúrába zökkenőmentesen beilleszkedni. A külföldi munkavállalással járó nehézségek nem tántorítják el őket az ottani karrierépítéstől, sőt: az euromenedzsereknek az ilyen jellegű kihívások jelentik a legjobb motivációt. Birtokukban kell persze lenniük különböző képességeknek: a külhoni karrierépítéshez elengedhetetlen az idegen kultúrákra való nyitottság, no és persze az alkalmazkodóképesség a szinte állandóan változó környezethez.
Az Európai Üzleti Iskolák Szövetsége (Community of European Management Schools - CEMS) 1350 CEMS-diplomával bíró menedzser megkérdezésével készült felmérése szerint az euromenedzserek életük szerves részének tekintik nemcsak az országok, hanem a pozíciók közötti rendszeres mozgást is. Jellemző rájuk a mobilitás mind földrajzi viszonylatban, mind a karrierépítés tekintetében. A CEMS végzőseinek 74 százaléka élt már külföldön, mióta megkapta diplomáját. A több mint nyolcéves munkatapasztalattal bírók közül majdnem minden második (47 százalék) több mint három évet töltött szülőhazájától távol, egynegyedük (26 százalék) pedig hat évnél többet. Mindez bizonyítja: ezeknek a fiatal menedzsereknek elsődleges céljuk a nemzetközi karrier építése.
A külföldön eltöltött évek száma mellett sokatmondó az is, hogy az euromenedzser mennyi időt "húz le" egy munkahelyen. Egy végzett CEMS-es átlagosan 1,9 évet tölt el egy pozícióban, mielőtt előléptetnék, egy cégnél pedig átlagosan 3,3 évet dolgozik. Azért "csak" ennyit, mert meggyőződése: a változó környezet segíti leginkább a vállalati hierarchiában történő előrejutást. Mindemellett a fiatal menedzserek többsége úgy érzi, nincs elég lehetősége a bizonyításra.
A felmérés szerint 11 százalékuk keresett aktívan másik állást, 33 százalékuk csak passzívan; 44 százalékuk meg volt elégedve akkori pozíciójával.
A válaszadók közel 70 százaléka multinacionális cégeknél dolgozik. Az euromenedzserek többsége a kedvelt tanácsadói, pénzügyi, marketinges s általános menedzseri pozícióban van, 55 százalékuk személyesen felel bizonyos feladatok elvégzéséért. Ez - folyamatosan és biztosan emelkedő - fizetésükben is tükröződik: átlagosan 45 százalékkal érnek el magasabb fizetést éppen aktuális pozíciójukban az előző munkakörükhöz képest.
A Magyarországról, pontosabban a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemről elkerült pályakezdők már a gyakorlat ideje alatt jól szerepelnek a külföldi vállalatoknál, ezért a gyakornoki idő leteltével sokukat ott is tartják - mondta Soltész Rita CEMS-koordinátor. Jelenleg többek közt Norvégiában és Franciaországban is dolgozik hallgatójuk: egyik a Telenornál, a másik pedig egy befektetési banknál kezdte karrierjét - sorolta. Jóllehet a magyar CEMS-fiatalok is külföldön akarnak karriert építeni, egy-három év elteltével mégis inkább a magyarországi munkavállalás mellett döntenek. Mind a magyar fiatalok, mind a külföldi hallgatók tudatosan tervezik karrierjüket - tette hozzá.
Az euromenedzserek több mint fele szakterülete felső 10 százalékába sorolja magát. Akik a felső 5 százalékba tartozónak tartják magukat a szakmai tudásuk alapján, azok általában magasabb fizetést kapnak (évi 138 120 eurót), mint az átlag (93 179 euró). Személyes felelősségük is nagyobb, 71 százalék az átlag 55-tel szemben, s a büdzsére is nagyobb a rálátásuk.
