A GTA VI ára lehet az év legfontosabb videójátékos bejelentése: olyan határt léphet át, amitől rettegnek a játékosok – az egész iparág megváltozhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentős mérföldkő előtt áll a videójáték-ipar: június 25-én kezdődik a GTA VI előrendelése, és ha beigazolódnak a szivárgások, akkor a Rockstar Games új játéka 89,99 eurós alapárral kezdi meg várva várt pályafutását PlayStation 5 és Xbox Series X/S konzolokon. Ez nem csupán a világ talán legjobban várt videójátékának árazásáról szól, az egész iparág számára irányadó lehet. A 90 eurós lélektani határ ugyanis jelentős ugrást jelentene azon a piacon, ahol néhány éve még a 60 euróba kerültek a AAA-játékok. A GTA VI ára körüli pletykák ezért jóval túlmutatnak egyetlen videójáték árán. Ha a Take-Two valóban ekkora összeget kér az alapkiadásért, az újra fellobbantja azt a vitát, mely 2020 óta folyamatosan zajlik a játékosok és a kiadók között: meddig emelhetők a videójátékok árai, és valóban indokolt-e a drágulás?
Tizenöt évig szinte semmi nem változott
A videójáték-ipar hosszú időn keresztül meglepően stabil árazással működött. A PlayStation 3 és Xbox 360 generáció indulásakor vált általánossá a 60 dolláros AAA-játékár, mely később Európában nagyjából 60 eurós szintnek felelt meg. A következő másfél évtizedben ez gyakorlatilag iparági szabvánnyá vált. A legnagyobb kiadók – legyen szó az Electronic Artsról, az Activisionről, a Ubisoftról vagy a Sonyról – ehhez igazították új címeiket.
Ez persze nem jelentette azt, hogy a vállalatok ne kerestek volna további bevételi lehetőségeket.
- A DLC-k,
- a season passok,
- a mikrotranzakciók
- és a különböző prémium kiadások
fokozatosan a piac meghatározó részévé váltak. Az alapjáték ára azonban hosszú időn keresztül változatlan maradt. A játékosok számára ez természetesnek tűnt. Sokan úgy nőttek fel, hogy egy új AAA-játék ára nagyjából ugyanannyiba került, függetlenül attól, hogy 2008-ban vagy 2018-ban jelent meg.
70 lett az új 60
A változás a PlayStation 5 és Xbox Series generáció érkezésével kezdődött. A fordulópontot az NBA 2K21 jelentette, melynek új generációs verzióját a Take-Two már 69,99 dolláros áron dobta piacra. Ez volt az első nagy költségvetésű játék, mely nyíltan szakított a 60 dolláros szabvánnyal. A felháborodás jelentős volt, de a piac végül nem lázadt fel. Egy évvel később a Returnal vált az új korszak kezdetévé: a Sony exkluzív játéka jelzi annak a folyamatnak a kezdetét, melyben szép lassan a 70 eurós árszint elkezdett általánossá válni.
Sok játékos ekkor szembesült először azzal, hogy a korábbi 60 eurós AAA-korszak véget ért. A következő években a nagy kiadók gyorsan követték egymást.
A Sony, a Microsoft, az Activision Blizzard, az Electronic Arts és az Ubisoft is fokozatosan átállt a magasabb, 70 eurós árszintre.
Közben az ázsiai szereplők, köztük a Tencent is egyre agresszívebben kezdte árazni prémium termékeit. Ami 2020-ban még kivételnek számított, néhány év alatt új normává vált. Ami 2020-ban még kivételnek számított, néhány év alatt új normává vált.
Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a videójáték-iparban hosszú ideig világos különbség volt az alapkiadások és a prémium csomagok között. A 80-120 eurós árak korábban jellemzően a deluxe, gold vagy ultimate változatokat jelentették. Ezek tartalmazhattak
- jövőbeni DLC-ket,
- season passokat,
- digitális zenéket,
- kozmetikai tartalmakat
- vagy korai hozzáférést.
A játékosok többsége számára a 60 eurós alapkiadás jelentette a belépőt, a magasabb ár pedig extra szolgáltatásokért cserébe jelent meg.
A mostani félelem éppen abból fakad, hogy ez a különbség kezd eltűnni. A 80 eurós ár egyre gyakrabban már az alapjátékot jelenti, a GTA VI esetében pedig a 90 euró lehet a kiindulópont. Ha ez valóban így lesz, akkor néhány év alatt 50 százalékos drágulás következik be a 2021-es árszintekhez képest.
Valóban ennyivel drágább lett játékot fejleszteni?
A kiadók érvei a drágulás mellett első hallásra nem tűnnek alaptalannak. A modern AAA-játékok fejlesztési költségei az elmúlt évtizedben drámai mértékben emelkedtek. A GTA V költségvetését annak idején nagyjából 265 millió dollár volt, a Red Dead Redemption 2 esetében pedig már félmilliárd dollár körüli összegről beszélhetünk. A GTA VI esetében több iparági becslés is egymilliárd dollár fölötti fejlesztési és marketingköltséget valószínűsít, bár hivatalos számot a Take-Two nem közölt.
A kiadók szerint a probléma nem csupán a fejlesztés költsége. Egyre hosszabbak a gyártási ciklusok, több ezer ember dolgozik egy-egy projekten, miközben a marketingkiadások is folyamatosan emelkednek. A technológiai környezet sem könnyíti meg a helyzetet.
A félvezetőipar az elmúlt években többször került nyomás alá, a mesterséges intelligencia térnyerése pedig egyszerre jelent új lehetőségeket és új költségeket a fejlesztők számára.
A játékosok ugyanakkor másképp látják a helyzetet. Szerintük a digitális terjesztés elterjedésével számos korábbi költségelem eltűnt vagy jelentősen csökkent. Egyre kevesebb a lemezgyártás, a csomagolás és a logisztikai kiadás, miközben a nagy kiadók rekordbevételeket érnek el. A kritikusok szerint ezért a drágulás legalább részben a profit maximalizálásáról szól. Tíz évvel ezelőtt egy új játék megvásárlásakor a vásárló általában fizikai lemezt, dobozt és gyakran különféle extrákat kapott. Ma már a digitális értékesítés dominál, a konzolgyártók pedig egyre inkább a lemezmentes modellek felé mozdulnak. A kiadók számára ez jelentős költségmegtakarítást jelent, a játékosok viszont gyakran úgy érzik, hogy miközben egyre többet fizetnek, valójában egyre kevesebbet kapnak.
Ezeken kívül a kiadók első magyarázata szinte mindig az infláció. Strauss Zelnick, a Take-Two vezérigazgatója többször is hangsúlyozta, hogy a videójátékok ára nominálisan hosszú időn keresztül alig változott, miközben az általános infláció jelentős volt. Ebben természetesen van igazság. Egy 2005-ben megjelent, 60 dolláros Xbox 360-játék mai árfolyamon számolva közel 100 dollárnak felelne meg.
Reálértéken nézve tehát a videójátékok nem drágultak olyan drasztikusan, mint ahogy első pillantásra tűnik.
A játékosokat azonban ritkán vigasztalja a makrogazdasági logika. Ők azt látják, hogy néhány éve még 60–70 eurót fizettek egy új játékért, ma pedig már 80–90 euróról szólnak a találgatások.
A GTA VI ára több fontos videójátékos kérdést felvet
A vita végső soron nem is feltétlenül a 90 euróról szól: a valódi kérdés az, hogy ki kérheti el ezt az összeget. A Take-Two és a Rockstar Games olyan helyzetben van, amilyenben az iparágban szinte senki más. A GTA VI nem egyszerűen egy új videójáték, hanem egy több mint egy évtizede várt popkulturális esemény. A GTA V több mint 200 millió példányban kelt el, és minden jel arra utal, hogy az utód is rekordokat fog dönteni. Éppen ezért a Rockstar megteheti azt, amit mások nem feltétlenül.
A játékosok jelentős része akkor is meg fogja venni a GTA VI-ot, ha valóban 89,99 euróba kerül. Egy átlagos Ubisoft-, EA- vagy Activision-játék esetében – csak hogy a nagy stúdiókat említsük – viszont korántsem biztos, hogy a piac ugyanolyan elnéző lenne.
Ezért a nagy kérdés nem az, hogy megéri-e 90 eurót a GTA VI, hanem az, hogy
a Rockstar egy kivételes terméket áraz-e kivételes módon, vagy ezzel az egész videójáték-ipar számára próbál új árszintet kijelölni.
Ha a játékosok gond nélkül elfogadják a 90 eurós GTA VI-ot, a kiadók könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy a 70 eurós AAA-korszak végleg lezárult. Ha viszont komoly ellenállás alakul ki, az kijelölheti azt a határt, melyet még a világ legnagyobb videójáték-vállalatai sem tudnak átlépni. Természetesen az is előfordulhat, hogy a játékosok felháborodás nélkül elfogadják a GTA VI árazását és a többi nagy stúdió is elfogadja, hogy nekik még nem lehet ezt meglépniük, de általában
