A gazdálkodók bevételüknek átlagosan 36 százalékát költik a humántőke fejlesztésére, ám az ilyen jellegű kiadásoknak kézzelfogható hozadékát a vállalatok pénzügyi igazgatóinak kis hányada ismeri el - derül ki a CFO Research Services és a Mercer jórészt amerikai és multinacionális cégek pénzügyi igazgatóinak megkérdezésével készült kutatásából. Jó hír viszont, hogy a megkérdezettek körében egyre inkább elterjed az a nézet, miszerint a cég által foglalkoztatott munkaerő nem pusztán költségnövelő tényező, hanem a vállalat fontos erőforrása. Kedvező hozzáállásuk abban is megmutatkozik, hogy egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a személyügyek iránt, próbálják megérteni az ezzel kapcsolatos folyamatokat, s közel egyharmaduk a stratégiai partnert látja a hr-osztályban.

Jelenleg 38 százalékuk állítja, hogy "fontos", illetve "vezető" szerep hárul rá a humánügyekkel kapcsolatos döntések során. Ennél azonban jóval nagyobb arány (62 százalék) gondolja azt, hogy efféle befolyással kellene rendelkeznie. A pénzügyi igazgatók túlnyomó többsége (92 százalék) úgy véli: az ügyfél elégedettsége nagymértékben saját munkavállalóikon múlik. Abban, hogy a növekedés záloga a humántőke, 64 százalékuk hisz.

Csalódottak viszont a munkaerő teljesítményének mérése miatt beszerzett technológiákban: a megkérdezettek közül nagyon kevesen vélik úgy, hogy általuk pontos képet kaphatnak a munkavállalók képességeiről, vagy akár a fluktuációról. (TTE)