Közcélú projektek magántőkéből
A magántőke közcélú ingatlan- és infrastrukturális beruházásokban való megjelenése (Public Private Partnership, PPP) lehet a következő állomás a hazai és a közép-európai gazdaság, s benne az ingatlanpiac látványosabb fejlesztésében. Közvetve ezt a célt szolgálja a 19 országot tömörítő Euroconstruct szervezet következő, nyáron, Budapesten sorra kerülő konferenciája - mondta lapunknak Gáspár Anna, a Build Econ ügyvezető igazgatója.
A PPP-re éppen a napokban szolgáltatott példát Demján Sándor, az egyik legismertebb hazai ingatlanos vállalkozó és fejlesztő. Az üzletember - több üzlettársával közösen - megvásárolta a TriGránit Rt. kelet-európai ingatlanjait és a fejlesztés alatt lévő vagyonelemeket. A TriGránit eladott budapesti ingatlanjai között szerepel a Westend City Center vegyes felhasználású épületkomplexum, a WestEnd Hilton Hotel, a Pólus Center kereskedelmi és szórakoztató központ, a Sóház irodaépület és számos kisebb irodaépület. A pozsonyi ingatlancsoportba tartozik az ottani Pólus City Center bevásárló- és szórakoztató központ, valamint a Millennium Torony. A 3 milliárd euró feletti új beruházások 50 százalékban kereskedelmi tranzakcióként, 50 százalékban pedig a Public Private Partnership formában valósulnak meg.
Eddig több nyugat-európai ország - Anglia, Írország, Hollandia, Portugália, Dánia és Németország - is jó tapasztalatokról számolt be ez ügyben. A PPP lényege: állami, csak hosszú távon megtérülő, szükséges és közcélú beruházások megvalósításának átvállalása. Itt döntő mértékben a finanszírozást vállalja át a magánszféra, ezért a bankok is messzemenően érintettek az együttműködésben. A projekt, melynek tartalmát a közszféra körvonalazza, teljes folyamatában - a beruházás-előkészítés, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés - a magántőke vezényletével, gazdaságossági szemléletében és szorításában valósul meg - utalt rá a szakértő.
Számos már megépült objektum igazolja a gazdaságos megvalósítás előnyeit. A PPP-konstrukcióban érintett területek a nagy autópálya-építések, a vasútfejlesztések, az egészségügy és az oktatás létesítményeinek megvalósítása, illetve üzemel-tetése.
A PPP előnyei nemcsak a gazdaságosság terén várhatók. Az egyik legnagyobb vonzereje az egyes államok számára a gyorsabb megvalósulás. Hiszen a közszféra kiadásai Európa-szerte végesek, a közösségi szükségletek pedig elsődlegesek, szorítóak, a népesség igen nagy hányadát érintik. Ez alól Kelet-Európa sem kivétel.
Magyarországon már létrejött egy bizottság, amely vizsgálja a módszer hazai bevezetését. Mindazonáltal van már némi előzményünk: a kilencvenes években kezdődött autópálya-építések beruházásai lépéseket tettek a PPP irányába, az új Nemzeti Színház és a millenniumi városrész további kulturális létesítményeinek épületegyüttese (a Modern Magyar Művészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és nemzeti Hangverseny-terem) várhatóan állami garanciavállalással, magánbefektetői finanszírozásban fog megvalósulni. Hasonló példa az Budapest Sportaréna megvalósulási konstrukciója is.
A budapesti eseményen rövid és középtávú országelemzéseket ismertetnek és felvázolják a nagy építési piaci szegmensek - a lakások a magánerős és közületi épületek építése, illetve a mélyépítés és felújítás - helyzetét és várható alakulását Európában 2005-ig. (MN)
