Munkaidő-kedvezmény apáknak
vezető főtanácsos
A munka törvénykönyvének múlt év december 1-jei módosítását követően a közelmúltban jelent meg a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet. A törvénymódosítás először szabályozza a gyermekszületés esetén az apát megillető munkaidő-kedvezményt. Ez a munkaidő-kedvezmény megilleti a munkaviszonyon kívül más jogviszonyban foglalkoztatottakat is, így a köztisztviselőket, közalkalmazottakat, bírákat, ügyészeket, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, valamint a szerződéses állományt is.
Mint ismeretes, a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni számára. A 2002. december 1. után születő gyermek jogán az apát is megilleti a munkaidő-kedvezmény, amelynek időtartama öt munkanap. Erre az időtartamra az apának távolléti díj jár. (Emlékeztetőül: a távolléti díj magában foglalja a személyi alapbért, a rendszeres bérpótlékot - mint a nyelvpótlék -, valamint a rendkívüli munkavégzés idejére kifizetett kiegészítő pótlékot.)
Az apát megillető távolléti díj kifizetése nem a munkáltatót terheli, hanem azt a központi költségvetés téríti meg a munkáltató részére, az azt terhelő közterhekkel együtt.
A munkaidő-kedvezménynyel összefüggő munkáltatói feladatok. A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie az apát megillető munkaidő-kedvezményről, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, az igénybe vett napok számát és időpontját, valamint a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és annak közterheit. Az eddigi háromféle nyilvántartás bővült az apát megillető munkaidő-kedvezmény nyilvántartásával. Így a nyilvántartások a következők:
>> a) rendes és rendkívüli munkaidő,
>> b) évi rendes szabadság kiadása,
>> c) egyéb munkaidő-kedvezmények,
>> d) apát megillető munkaidő-kedvezmény.
Amennyiben a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult erre a kedvezményre, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a kedvezményt mennyiben vette igénybe. Ezt az igazolást - a munkavállaló kérésére - az előző munkáltató három munkanapon belül köteles kiadni.
A munkavállaló támogatással kapcsolatos feladatai. A munkavállalónak be kell mutatnia a munkáltatónak a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és írásbeli nyilatkozatot kell tennie arról, hogy szülői felügyeleti jogot gyakorol a gyermek felett, illetve ezt a jogát nem szünetelteti. Természetesen az örökbe fogadott gyermek tekintetében ugyanez az eljárás. Az apa nyilatkozata a munkáltatói nyilvántartás mellékletét képezi. Amennyiben halva születik a gyermek vagy születése után elhalálozik, ugyancsak megilleti az apát a munkaidő-kedvezmény.
Egyéb eljárási szabályok. A munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos költségek, tehát a távolléti díj, illetve közterheinek megtérítését a munkáltató a székhelye szerinti területi Államháztartási Hivataltól kérheti, amely a kérelem ellenőrzése után folyósítja azt. Amennyiben jogosulatlanul utalnak ki ilyen támogatást, annak visszafizetését fizetési meghagyás kibocsátásával jogosult érvényesíteni a hivatal.
A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a havi elszámolásban mutatja ki a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett munkaidő-kedvezményre járó távolléti díj összegét annak közterheivel. A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett távolléti díj összegét és annak közterheit az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente, június 30-ig, illetve november 30-ig kell benyújtania a székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivatalhoz, amely 15 napon belül utalja át az igényelt összeget.
