Svájci bankreform: csak módjával szigorítanának, hatalmas összegek gurulnak a bankóriástól a pártkasszákba
„Azt hallom a svájci törvényhozóktól, hogy attól tartanak, az UBS bankóriás csökkentheti a pártjuknak fizetett hozzájárulásokat” – mondta Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter a svájci Blicknek kedden.
„Erős nyomás nehezedik rájuk”, hogy ellenezzék a szigorúbb tőkekövetelmények bevezetését, annak ellenére, hogy ezt tartják a megfelelő lépésnek – tette hozzá a tárcavezető.
Finomhangolásokat szeretne az UBS
Keller-Sutter egy olyan új jogszabály megszavazását szorgalmazza, amely arra kényszerítené az UBS-t, hogy becslések szerint húszmilliárd dollárral növelje svájci tőketartalékát, ami ellen a bank foggal-körömmel küzd.
A berni kormány azonban a múlt héten benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek, amivel a képviselőket színvallásra kényszeríthetik.
Az első zárt ajtók mögötti vitára a jövő héten kerül sor a törvényjavaslatról, a folyamat legalább jövő évig eltart, és várhatóan megnyitja az utat az úgynevezett finomhangolások előtt, amit az UBS nagyon követelt, és Keller-Sutter ugyanannyira ellenzett.
A Svájcban szövetségi tanácsnak hívott kormány szerint az intézkedésekre azért van szükség, hogy megvédjék az országot a Credit Suisse három évvel ezelőtti bukásához hasonló jövőbeli válságoktól, míg az UBS úgy véli, a reformok nem foglalkoznak a válság igazi okaival, viszont súlyosan károsítanák az üzleti modelljét.
Az UBS jelentős pártfinanszírozási forrás Svájcban.
A jobboldali Svájci Néppárt – amely a parlament legerősebb pártja – kapta a legtöbb adományt, 412 000 svájci frankot a banktól 2024-ben.
A kisebb liberális FDP-nek és a centrista Die Mitte pártnak nyújtott adományok nagyjából holtversenyben a második helyen végeztek (293 000, illetve 286 000 svájci frank), míg a Zöld Liberálisok lényegesen kevesebbet, 88 ezret kaptak.
A bankóriás bőkezűen méri a svájci frankot a pártoknak
A UBS legfrissebb fenntarthatósági jelentése szerint 2024-ben és 2025-ben 1,2 millió frankot adományozott a svájci pártoknak. Hozzájárulásainak mértéke a szövetségi és kantoni szintű parlamenti helyek számán alapul, és a pártok jogosultak rá, „ha elkötelezettek a szabad verseny, a piacgazdaság és Svájc mint pénzügyi központ mellett”. Talán ezek miatt a kritériumok miatt nem kap dotációt a szociáldemokrata párt, amely pedig a második legerősebb a törvényhozásban.
Nem véletlen, hogy mind a négy párt törvényhozói támogatták a decemberben benyújtott alternatív reformjavaslatot, amely az UBS számára kevésbé lenne terhes, de amit Keller-Sutter kapásból elutasított.
A kedden megjelent interjúban az egyébként az FDP által delegált pénzügyminiszter bírálta az UBS politikusokat befolyásoló tevékenységét, mondván, hogy „az ilyen erős lobbizás meglehetősen szokatlan Svájcban és nem illik a szokásos gyakorlathoz, hogy ilyen élesen fellépjünk intézményeink ellen”.
Míg az intenzív lobbikampányok a politika részét képezik, az UBS által nyomásgyakorlása szintet lépett
– tette hozzá.
