"Méltányos búcsú" is várhat a sertéstartókra

Az uniós csatlakozás szempontjából a sertésszektor tűnik az egyik leginkább veszélyeztetett ágazatnak. A termelők jelentős részénél hatékonyságjavulásra lenne szükség a talpon maradáshoz. Az agrártárca szerint a magyar pozíciókat főként az nehezíti, hogy számos fejlesztés nem valósult meg az utóbbi években. Az állattartók most átlagosan 30 százalékkal több takarmányt használnak fel uniós vetélytársaikhoz képest.

Rontja a helyzetet, hogy az exportszubvenciókon és a magántárolási támogatásokon kívül nincs más uniós dotáció a sertés-piacon, vagyis alapvetően a verseny dominál. Brüsszel ugyanakkor működtet egy árszabályozási rendszert, amely az alapárra épül. Ennek mértéke a jó minőségű (E jelű) hízókra ma száz kilónként 150 euró, hasított súlyban kifejezve (élősúlyban ez kilónként mintegy 296 forintnak felel meg). Az EU intervenciós felvásárlást hajthat végre, vagy - jellemzőbb és olcsóbb módon - magántárolási támogatást hirdethet meg, ha a piaci árak huzamosabb időn keresztül az alapár 103 százaléka alá esnek. E határérték azonban itt nem jelent beavatkozási kényszert, vagyis Brüsszel mérlegelheti, mikor lép a piacon. Csupán az biztos, hogy az intézkedéseket az alapár 78-92 százaléka (230-272 forint) között hajtják végre. Ez a gyengébb minőségű (U vagy R kategóriájú) hízóknál még alacsonyabb beavatkozási áraknak felel meg.

Az előzőekből következik, hogy Magyarország nem tarthatja fenn az eddig alkalmazott termelői minőségi támogatásokat. A sertéstermelők - kilónként 15-20 forintos mértékben - ma még kapnak ilyen pénzeket, de ezek már az idén májustól megszűnhetnek. Helyükbe hosszabb távon is az a dotáció lépne, amely EU-konform módon a "haszonállattartással kapcsolatos előírások betartására" ösztönözne. Az FVM e címen már februártól 3 ezer forintot nyújt sertésenként. A termelők ezenfelül - hasonlóan az elmúlt évekhez - az idén is jogosultak különböző állat-egészségügyi költségtérítésre és hulladékmegsemmisítési támogatásokra. E célokra dotációt vehetnek igénybe a feldolgozók is. EU-tagként lehetőségünk lesz arra, hogy ezeket fenntartsuk. Ugyancsak támogatások folyósíthatók majd az állatjóléti, a környezetvédelmi és a minőségi előírások betartását garantáló technológiai felzárkózáshoz, illetve a marketinghez és a tenyésztéshez. A piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács szerint az ágazat akkor maradna versenyképes, ha összességében évi 15-16 milliárdos segítséghez jutna.

Jövedelmezőségi szempontból azonban így is komoly gondot okozhatna, hogy a sertésárak a belépéssel csökkennének, ha addig a nemzetközi árak nem emelkednének. Ma ugyanis a hazai szabályozás révén a magyar sertések kilónként több tíz forinttal meghaladják a világpiacihoz alkalmazkodó, 200-220 forintnak megfelelő uniós árakat. Nőne az EU-s sertéstermékek importesélye is, mivel a visszatartó hatású magyar vámok megszűnnének. További problémát jelentene, hogy a takarmányköltségek - a mostaninál jobb feltételeket kínáló EU-s gabonaintervenciós rendszer hatására - emelkednének.

Javulnának viszont az exportpozíciók, mivel Magyarország a korábbi rossz nemzetközi kötelezettségvállalások miatt alig támogathatja sertéskivitelét. A több száz húsipari termék közül csak a kevésbé preferált szalonnás-bőrös félsertésre adható szubvenció, illetve az élőállat-export kaphat dotációt. Ma csak utóbbira van hatályban támogatás, kilónként 65 forintos mértékben. A csatlakozással a szubvenciós korlátok eltűnnének. A belső vámmentesség pedig a tagországokban is könnyíthetné a piacra jutást.

A termelői érdekképviseletek egy része mindent egybevetve mégis borúlátóan látja a helyzetet, és azt sürgeti a kormánynál, hogy nyújtson méltányos visszavonulási lehetőséget a hatékonyságjavulásra nem képes gazdáknak. Pesszimista vélemények szerint a mai 5 milliós sertésállomány 20-30 százaléka is feleslegessé válhat, ami az állatlétszám 1-1,5 milliós csökkenését és számos termelő ellehetetlenülését jelentené. Így 3,5-4 millió "versenyképes" hízó maradna az országban, de az állatszám a hatékonyabb, részben valószínűleg külföldi tulajdonba kerülő gazdaságok fejlődésével később újra nőhetne. Méltányos búcsún a szervezetek most azt értenék, ha az állam az ágazatból kivonuló gazdákat mentesítené bizonyos támogatás-visszafizetési és állattartási kötelmek alól.