Váltaniuk kell a kisebb tejtermelőknek

Kérdésessé válhat a csatlakozással annak a 15-20 ezer kistermelőnek a sorsa, akik ma nem képesek az unió által megkövetelt extra minőségű tejet előállítani. Az iparilag felvásárolt éves tejmennyiség mintegy 15 százalékáról (250 millió literről) van szó. Az agrártárca egyik megoldásként azt ajánlja számukra, hogy hozzanak létre hatékonyságjavító tejszövetkezeteket, amelyek beruházásaihoz a minisztérium támogatásokat nyújt. Akik azonban így sem tudnak termelni, azoknak előreláthatólag be kell fejezniük tevékenységüket. Visszavonulásukat az állam úgy kívánja lehetővé tenni, hogy literenként 25 forintos áron felvásárolja tőlük termelési kvótájukat. Ezután a gazdák harmadik lehetőségként azt is választhatnák, hogy áttérnek a húsmarhatartásra.

A különböző termelés-visszafogási intézkedésekkel az állam összességében 200 millió literrel kívánja csökkenteni a hazai tejtermelést az idén. Erre azért van szükség, hogy ne kelljen méregdrágán exportálni a felesleges mennyiséget. Ez éves szinten 400 millió litert tehet ki, de a fennmaradó 200 milliós többlet kezelését a termelők és a feldolgozók vállalták magukra. Az elmúlt években is felmerült értékesítési gondok abból fakadnak, hogy a mai magyar tejfogyasztás messze elmarad a korábbitól. A 80-as években az egy főre jutó fogyasztás elérte a 250 litert, míg ma csak 174 körül mozog. Ebből viszont az is következik, hogy az EU által elfogadott, 1,99 milliárd literes csatlakozás utáni éves tejtermelési kvóta - 10 milliós lakossággal számolva - egyelőre bőven fedezi a belföldi igényeket. Átlagosan ugyanis csaknem 200 literes, egy főre eső fogyasztási igény kielégítését teszi lehetővé hazai termelésből.

A kvóta később is fontos lehet Magyarország esetében, hiszen a remények szerint a fogyasztás évek múltán, az életszínvonal várható növekedésével újra a 200 liter fölötti szintre emelkedhet. Ez egyébként megfelelne az európai átlagnak is. A magyar termékekre épülő fogyasztásnövelés egyik lehetséges forrása (tartaléka) az lehet, ha a ma még meglévő tejtöbbletet később nem exportálnánk. Kétségtelen azonban az is, hogy a belépés után a magyar piacon eleve számolni kell a vámmentes EU-s tejtermékimport növekedésével is. Azt nem lehet remélni, hogy az országos kvótát emelni lehet, ha a fogyasztás esetleg a várakozásoknál gyorsabban nőne 200 liter fölé. Az unió a kvótarendszert 2014-ig fenn akarja tartani, és 2008 előtt felülvizsgálatról sem lehet szó. Így a hazai kereslet gyors bővülése esetén a kvótalehetőségen felüli szükségeletet importból kellene fedezni.