A közüzemi és a piaci árak kiegyenlítődése várható
Arra a kérdésre, hogy van-e tulajdonképpen magyar árampiac, Bakács István szerint nagyon egyszerű a válasz: nincs. Mégpedig azért, mert nincs kínálati helyzet, és nincsenek meg az alapvető feltételei a klasszikus viszonyok kialakulásának. Ráadásul szerinte ez a következő években sem fog megváltozni. Ennek alapvetően három oka van. Az első, hogy nincs túlkínálat. Nyugat-Európában, ahol a piacnyitás egyes helyeken már 1990 óta megtörtént, a túlépített rendszerekben lévő többletenergia-termelési lehetőség a közgazdasági törvények értelmében áreséshez vezetett. Magyarországon nincs meg ez a többlet, legfeljebb a drága szénerőművekben még van bizonyos felesleges kapacitás, de ezek 2004 végén leállnak.
Másodszor - érvelt Bakács István -, nemzetközi hálózati kapacitásaink túlterheltek és nem elég erősek, különösen azokból a régiókból, amelyekben, vagy amelyek mögött versenyképes többletkapacitások vannak. Ez különösen igaz a szlovák metszékre, hiszen akár Nyugat-Európából, akár Lengyelországból, akár magából Szlovákiából, ahol jelenleg valóban kínálat van, minimális a szabad távvezetéki kapacitás.
A harmadik, hogy a meglévő hazai termelői kapacitások összessége lényegében egy kézben, az MVM-nél összpontosul.
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy azok a szűkös kapacitások, amik rendelkezésre álltak, lényegében elfogytak - közli az E.On Hungária Rt. igazgatósági tagja, s elismeri: azoknak a fogyasztóknak, akik az első piacra lépők példáján felbuzdulva maguk is elhagynák a közüzemi szektort, már nem tudnak ajánlatot adni. Vagyis a piacnyitás eddigi tempója nem tartható fenn.
A technikai jellegű korlátokon az erőmű- vagy hálózatépítés segíthet, de ez csak hosszabb távon jelent megoldást. Nagyobb erőművi beruházásnak Bakács István szerint jelenleg nincs esélye. Az uniós országokban is hasonló problémákkal állnak egyébként szemben, hiszen a piacnyitást követő öt-nyolc évben elfogytak a többletkapacitások, a régi, rossz hatásfokú, környezetszennyező erőműveket sorban leselejtezték, s szerény mértékben az igények is növekedtek, így előbb-utóbb a nyugat-európai országokban is szükség lesz erőműépítésre, de tisztán piaci alapon, saját kockázatra jelentősebb erőmű-beruházásokat még a világon sehol sem kezdtek el. Az E.On Hungária Rt. igazgatósági tagja megjegyezte: ők is érdekeltek a magyarországi erőműparkjuk bővítésében, de a jelenlegi piaci környezetben egy nagyobb beruházásba felelőtlenség volna belevágni.
Azt is látni kell, hogy a nemzetközi távvezeték-kapcsolatok nem arra épültek ki, hogy nagy mennyiségű kereskedelmi forgalom alakuljon ki, egy-két célirány kivételével, ami elsősorban a franciaországi olcsó atomerőművi áramhoz kötődött - folytatja a helyzetelemzést Bakács István. A kontinens országai között inkább az üzemzavari kisegítéshez és a rendszerek együttműködéséhez szükséges kapacitások épültek ki. Az EU és a különféle szervezetek, amelyek a versenyt kívánják előmozdítani, oda hatnak, hogy a hálózathasználati díjak minél alacsonyabbak legyenek, s ezzel támogassák a nemzetközi versenyt. Csakhogy az alacsony díjak miatt nem gazdaságos vezetéket építeni. Ráadásul ma már az uniós országokban a távvezetéki beruházások ellen is számos környezetvédő csoport tiltakozik.
Bakács István úgy véli, ha életbe lép az új uniós árampiaci direktíva, amely szerint 2004. július 1-jétől az összes nem lakossági fogyasztó számára meg kell nyitni a piacot, nem lesz földindulásszerű változás. A piac kialakulását akadályozó tényezők ugyanis továbbra is fennállnak majd. Ez viszont hosszabb távon a közüzemi és a szabadpiaci árak kiegyenlítődését fogja eredményezni, s a versenyt nem az árak, hanem a különféle többletszolgáltatások fogják eldönteni.
