BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Biomasszaprogramok 2004. január elsejétől

Erőművi oldalon mintegy 400 milliárd forint értékű beruházásra lesz szükség szakértői számítások szerint, hogy Magyarország 2010-re megduplázza a megújuló energiaforrások arányát. Elsősorban geotermális és biomasszaprogramok jöhetnek szóba. Nemcsak közcélú, de ipari erőművek is tervezik, hogy a jövőben fával, illetve energiacélú mezőgazdasági növényekkel fejlesztik a működésükhöz szükséges gőzt, illetve áramot.

A január 1-jével életbe lépett új villamosenergia-törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek, úgy tűnik, valóban felpezsdítették a megújuló energiaforrások piacát. A Borsodi Energetikai Kft. kazincbarcikai erőműve mellett ugyanis többek között Pécsett, illetve Balatonfűzfőn is tervezik a meglévő blokkok fatüzelésűre történő átállítását, illetve új biomassza-erőmű létesítését.

A biomassza olyan tüzelőanyag, amit az EU és a magyar energiapolitika is preferál, és az új szabályozás, az abban rögzített átvételi ár biztosítja egy ilyen program finanszírozhatóságát - érvel Somosi László, a pécsi Pannonpower Rt. elnök-vezérigazgatója a baranyai megyeszékhelyen tervezett biomasszaprogram mellett. A pécsi erőmű 4 széntüzelésű blokkja közül egyet kívánnak első körben fatüzelésűre átállítani, ez 50 megawattos kapacitást jelent. Összesen 8 milliárd forintos beruházásról van szó, amelynek részeként nemcsak új berendezéseket telepítenek, de a meglévő technológia bizonyos elemeit is korszerűsítik.

A balatonfűzfői Nitrokémia 2000 Rt.-nél is úgy vélik, a szabályozás változása tette gazdaságossá erőművi méretekben a biomassza felhasználását. Henger Károly vezérigazgató az Energiainfónak elmondta, hogy a régi, elavult üzemi erőművüket azért biomassza-erőművel kívánják felváltani, mert a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított áram után járó támogatás 2010-ig biztosítja versenyképes energiaellátásukat. Vegyipari társaságként a gőz- és az áramfelhasználásuk is jelentős, a várhatóan 3-4 milliárd forintos beruházás, ha saját és banki forrásból finanszírozzák, 5-6 éven belül megtérül. Ha idegen partnerrel együttműködve építenek új erőművet, akkor a megtérülési idő 2-3 évvel meghosszabbodhat.

Henger Károly szerint a biomasszaerőművek terjedése nem gerjeszt erdőirtást. Azt mondja, információk szerint a Bakonyban jelenleg is jelentős mennyiségű fát vágnak ki, amelynek egy részét az exportpiacokon értékesítik. Inkább arról van szó - magyarázza a Nitrokémia 2000 Rt. vezérigazgatója -, hogy versenyképesebb, hatékonyabb felhasználást tudunk a fakitermelőknek ajánlani. Hosszabb távon pedig azért nem tartok erdőirtástól - folytatja érvelését Henger Károly -, mert köztudott ma már, hogy 20 hektár fölötti földtulajdonnal rendelkezőknek az uniós szabályok szerint ugaroltatni kell földjük 10 százalékát, illetve az ugaroltatással azonos értékű, hogyha bizonyos, például energiacélú mezőgazdasági termékeket állítanak elő. Részben ezért is választották a biomaszszás megoldást, mert növényvédőszergyártóként is kötődnek az agrárgazdasághoz, s a vezérigazgató szerint akár integrátori szerepet is készek vállalni az erőmű tüzelőanyag-szükségletének biztosításához.

A pécsiek elsősorban a dél-dunántúli erdőkben képződő fahulladékra számítanak, de Somosi László jelezte: szó van esetlegesen horvátországi tüzelőanyagimportról, illetve más mezőgazdasági anyagok elégetéséről is.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.