Energiadrágulásra készülve
Az energia drágulása fokozottan ráirányítja a figyelmet a hőszigetelés és az ahhoz szükséges anyagok fontosságára. Ez a hazai piac erősödésén is érződik. Ám Molnár Gyula, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (Méasz) - az ásványgyapotgyártókat tömörítő - szigetelőanyag-tagozatának elnöke szerint a kereslet, illetve a felhasználás még nagyobb és főleg hatékonyabb lehetne, ha a tervezéskor az építészek több figyelmet fordítanának a hőszigetelésre és a szükséges anyagokra. Az ezzel kapcsolatos számítások elvégzését már 1991 óta törvény írja elő, mégis igen gyakran hiányoznak. A szükséges hőszigetelési munkákat persze utólag is el lehet végezni, ám az állványozási és egyéb költségek miatt jóval drágábban, ami lényegesen megnöveli a megtérülési időt, és ezért visszatarthatja a megrendelőket.
Az építési tervek hiányossága mellett az áprilistól életbe lépő új EU-konform szabványok is gondot okoznak a szigetelőgyártóknak, minthogy azok jórészt még csak angol nyelven hozzáférhetők, és a típusonként 40-80 oldalas szövegek lefordíttatása idő- és költségigényes. Az új szabványok műszaki paraméterek szerint csoportosítják a szigetelőanyagokat, míg a most kifutó magyar előírások, a korábbi európai gyakorlatnak megfelelően, a nehézségük szerint tettek különbséget.
Az EU-szabványoknak megfelelő minősítést a NAT-akkreditációval rendelkező Építésügyi Minősítő Intézet (ÉMI) Kht. végzi. Közlésük szerint eddig még csak a polisztirolhab-gyártóktól kaptak ilyen megbízást, akik a fordítás terén is előreléptek: a gyári készítésű expandált polisztirol- (EPS-) termékek szabványa nemrég magyarul is napvilágot látott.
Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) főtitkára, Kassai Jenő szerint nincs hiány a piacon, mindent meg lehet szerezni, ha másként nem, importból. Az egyre szakosodó kínálat alapvetően két nagy csoportba osztható: szálas vagy közismertebben ásvány- (kőzet- és üveg-) gyapot szigetelésekre, illetve a poliuretánból vagy polisztirolból készített habanyagokra. Ez utóbbiak részaránya még valamivel 50 százalék alatt mozog, de gyorsan bővülő az egyik vezető gyártó, a győri Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft. szerint. A két csoport súlya egy évtizede még 65, illetve 35 százalék körül mozgott. A megoszlásbeli jelentős arányváltozásban közrejátszhat az expandált vagy extrudált habok szélesebb körű felhasználhatósága, a nedvességnek kitett felületeket ugyanis nem ajánlott ásványgyapottal szigetelni.
Az Méasz, illetve Molnár Gyula viszont főleg abban keresi a habos anyagok előretörésének okát, hogy azok már hosszabb ideje komplett rendszereket kínálnak az építőknek. Különben a szálas szigeteléseknek is megvannak a maguk előnyei: jobban szellőznek, és nem gyúlékonyak. Ez utóbbiak vezető gyártója a Pfleiderer (rövidesen Ursa) Salgótarjáni Üveggyapotgyártó Rt., amely a belföldi üveggyapot-kínálat több mint a felét adja.
