EU-konform gyümölcslépiac
Az idén július 1-jétől hatályba lép a Magyar élelmiszerkönyv gyümölcslevekre és hasonló termékekre (nektárokra) vonatkozó 1-3-2001/112 számú előírása, amely már teljesen megfelel az Európai Unióban csak 2004-től kötelező érvényű szabályozá-sának. A változtatások közül Nagy Krisztina, az Egyesület a Magyar Gyümölcsléipar Termékeinek Minőségéért (HFQ) irodavezetője kiemelte, hogy a természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcslevek (mindenekelőtt az alma, körte, őszibarack és a citrusfélék) esetében a nektárkategória alsó határa az eddigi 25 százalékos gyümölcstartalomról 50 százalékra emelkedik. Az új előírás a jelölések mellett pontosan szabályozza az adalékanyagokat is, kizárva több korábban engedélyezett összetevő, például a természetazonos aromák és színezékek használatát.
A megváltozó gyümölcstartalom miatt várhatóan 20-25 százalékkal drágulnak a nektárok, és a csomagolások cseréje is jelentős egyszeri kiadással jár majd Fazekas Endre, a HFQ elnöke szerint. Ez utóbbi egy-egy márka esetében akár több százezer forintra rúghat. Ám a vezető gyártók már korábban elkezdték a szükséges felkészülést, és a csomagolások megújítása amúgy is két-három évente esedékes lenne. A gyártási technológia változtatása különben nem kötelező, hiszen a nektártermék névváltoztatással átsorolható a gyümölcstartalmú üdítőitalok katagóriájába, amelyekre nem vonatkozik az új előírás.
A 2000-2001. évekbeli stagnálás után tavaly 5-9 százalékkal - 357 millió literre - nőtt a hazai globális gyümölcsléforgalom, a mintegy 50 százalékos piaci részesedésű gyümölcsös üdítőitalokat is beleértve. A százszázalékos gyümölcslevek kereslete ugyanakkor már előzőleg is évi 10 százalék körüli ütemben nőtt, igaz, még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagfogyasztástól. Lényeges hátrányban vagyunk a nektárok vásárlása terén is. A magyarországi gyártók ezért hosszabb távon a piac további bővülésével számolnak.
