Az elmúlt három évben a magyar biotechnológiai vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemi műhelyek 4,5 milliárd forint támogatásban részesültek, a konferencia ennek a három évnek a mérlegét vonja meg - tájékoztatta a Világgazdaságot az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkársága bio- és agrártechnológiai osztályának vezetője. Somogyi Zoltán elmondta, hogy az első pályázatot 1999-ben hirdették meg, s a tematika, illetve a feltételek folyamatos korszerűsítése mellett 2000-ben és 2002-ben is lehetett pályázni biotechnológiai támogatásra. Ennek forrása a műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzatából (Kműfa) elkülönített keret volt. Nagysága az elmúlt három évben más-más, de csökkenő összeg volt. Az idei pályázatot még nem írták ki, mindamellett Somogyi Zoltán reméli, hogy a k+f helyettes államtitkárság átszervezése után (a részleg kiválik az Oktatási Minisztériumból, s a korábbi OMFB-hez hasonló kutatás-fejlesztési intézmény jön létre) az év végén meg tudják hirdetni az újabb pályázatot.
Az osztályvezető úgy látja, hogy a magyarországi biotechnológiai eredmények iránt komoly az érdeklődés külföldön is. Bár a konferencia nemzeti eseménynek indult, a résztvevők között francia, német, angol, olasz, orosz, török, izraeli és szlovák szakemberek is vannak. Emlékeztetett, hogy egyelőre nem jelentős a külföldi tőke a hazai biotech vállalkozásokban, amelyek többségének tőkeellátottsága igen alacsony. A k+f pályázatok célja, hogy segítse a hazai kkv-k megerősödését piacképes biotechnológiai termékek, eljárások és szolgáltatások létrehozatalával. Ezért a korábbi pályamunkák elbírálásánál azon konzorciumokat részesítették előnyben, ahol a projektet vezető cég részvétele jelentősen segítette az eredmények üzleti hasznosulását. Javította a hazai biotech vállalkozások pozícióit az is, hogy a pályázható témák összeállításakor minden évben figyelembe vették az EU aktuális biotechnológiai k+f prioritásait. Így e területen a magyar kutatók olyan támogatottsághoz jutottak, hogy sikeresen tudtak pályázni az unió keretprogramjaiban.
A korábbi pályázati témákhoz igazodva a konferencia előreláthatólag mintegy 600 résztvevője megismerkedhet a biotechnológiai módszerek alkalmazásával az élelmiszer-biztonság, a növényvédelem, az ipari gyártástechnológia, a környezetvédelem, az állattenyésztés és állategészségügy, a humánterápia és a diagnosztika területén, s betekintést nyerhetnek a bioinformatika-genomika témakörébe is. A nyertes pályázatok közül a legtöbb a biomedicina témakörből került ki, ezt követik a növényédelmi biotechnológiai alkalmazások, az ipari gyártástechnológia, illetve az élelmiszer-biztonság témaköre. A három év átlagában az elbírált pályázatok támogatási igényének 33 százalékát tudták kielégíteni, s ez nemzetközi összehasonlításban is jó arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.