Húsvét után - szabadon
A húsvét az utolsó téli hangulatú napoknak is búcsút int, legalábbis reméljük. Nem csoda, ha egyre több kulturális rendezvény és zenei fesztivál közül választhat a közönség. Csak április 25-én például két zenei sorozat is újabb epizódjához ér, 29-én pedig világhírű hegedűművész, Leonidas Kavakos vendégszereplését kísérhetik figyelemmel a klasszikus hegedűmuzsika kedvelői.
A Sine Morbo Művészeti Estek célja immár évek óta az, hogy a fiatal magyar zenész nemzedék tagjait vonja reflektorfénybe, illetve adja meg nekik a közös zenélés örömét már elismert előadóművészekkel. A sorozat támogatója a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cég, amelynek nem titkolt szándéka, hogy a fiatal tehetségeket ösztöndíj-lehetőségekhez, hazai és külföldi fellépésekhez segítse. A program egyik kiemelt támogatottja Hajnóczy Júlia szopránénekesnő, aki március 25-én 19.30-tól ad dalestet a Zeneakadémián.
Hajnóczy Júlia viszonylag későn, 18 éves korában, 13 évi csellótanulmánnyal a háta mögött kezdett énekléssel foglalkozni. Gyors sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy második sikeres tengerentúli turnéját zárta a közelmúltban. Hajnóczy Júlia a Zeneakadémián Gulyás Dénes növendéke, több rangos nemzetközi énekverseny győztese, rendszeresen ad koncerteket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán társaságában. A mostani koncerten két kamarapartnere, Vigh Andrea hárfa- és Hajnóczy Zsuzsa zongoraművész közreműködésével ad dalestet, amelynek műsora gazdag válogatást nyújt az európai romantika és impresszionizmus zenéjéből. Egyebek között Schubert, Bellini, Donizetti, Fauré, Poulenc, Ravel vokális művei, dalok és operaáriák csendülnek fel.
Az igényes dzsessz kedvelőit mostanában kényeztetik a szervezők, például az egyre nagyobb nyilvánosságnak örvendő Raiffeisen Jazz Klub sorozata jobbnál jobb programokat kínál. Legutóbb a magyar szülők gyermekeként a tengerentúlon született Joe Murányi klarinétos mutatta meg, mit őriz magában abból a négy esztendőből, amikor Louis Armstrong együttesében játszott. Az eseményen a temérdek pótszék sem volt elegendő, rengetegen csak a falak mellett állva tudták hallgatni a remek hangulatú koncertet.
A rendkívüli érdeklődés remélhetőleg a következő alkalomra is megmarad. Április 25-én 19.30-tól ugyanis a mai magyar dzsesszélet egyik legnagyobb formátumú szereplője, Balázs Elemér dobos mutatja be nemzetközi formációját: a Budapest Brüsszel Connex a sorozat állandó helyszínén, a Tárogató úti International Buda Stage színháztermében hallható. A kvintett két belga vendége Steve Houben szaxofonos-fuvolista és fia, Gregory Houben trombitás. Steve Houben a belga dzsesszélet több szempontból is meghatározó jelentőségű katalizátora, ő teremtette meg Belgiumban a főiskolai dzsesszoktatás alapjait. Stílusos hangszerjátéka szinte bármilyen műfajban otthonos a konzervatívabb formáktól a modern, fúziós-elektronikus dialektusokig.
Steve Houben egy brüsszeli fesztiválon ismerkedett meg Balázs Elemérrel, és a kapcsolat villámgyorsan vezetett közös zenekar kialakításához. Persze Elemér nem először nyeri meg külföldi dzsesszzenész rokonszenvét - jól tudják ezt azok, akik figyelemmel kísérték örömzenéléseit a dzsesszgitár-fenomén Pat Methenyvel. A Budapest Brüsszel Connex 25-i, első magyarországi koncertjén a közreműködők között találjuk az ambiciózus zongoristát, Balázs Józsefet, valamint a pimaszul fiatal, mindössze 13 éves nagybőgőst, Lakatos Krisztiánt. Egy európai kapcsolat esetén persze viszonzás is dukál: az együttes május elején a Liége-i Jazzfesztiválon mutatkozik be az ottani közönségnek.
Négy nappal később, 29-én 19.30-tól, a Forrás koncertek sorozat újabb hangversenyén Leonidas Kavakos hegedűművész Nagy Péter zongoraművész társaságában ad kamaraestet a Zeneakadémián. A műsor első felében Mozart és Schumann egy-egy szonátája csendül fel, míg a szünet után XX. századi szerzők, Enescu és Bartók kamaraművei hallhatók. A görög származású hegedűművész nem először jár Magyarországon, előadói pályája a 80-as évek végén indult.
Bár gyakran hívott közreműködője a világ fontos szimfonikus zenekarainak, Kavakos igazi szenvedélye a kamarazene: nevéhez fűződik az athéni Megaron kamarazenei hangversenysorozat művészeti irányítása. Hegedűjátékára a felfokozott virtuozitás és a rendkívüli érzelmi töltet egyaránt jellemző, talán nem véletlen, hogy a londoni Independent című napilap zenekritikusa Kavakos játékában Paganini hű követőjét vélte felfedezni.
H. Magyar Kornél
