Kékgallérosok előnyben

A következő években - hosszú és rövid távon - az ország minden régiójában létszámemelést terveznek a vállalkozások, s egyre nagyobb lesz az igény a jól képzett szakmunkások iránt. Ám a munkaadóknak e téren nem lesz könnyű dolguk, hiszen fizikai dolgozókból már manapság is hiány van. A munkaadók leginkább Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön nem találnak megfelelő szakembereket, s ha van is jelentkező, ezek felkészültsége nem kielégítő - tartalmazza az a felmérés, amely a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) megbízásából készült. A lassabban fejlődő Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a megfelelő gyakorlattal, kiegészítő ismeretekkel rendelkezők alacsony száma jelenti a problémát a munkaadóknak. Itt a munkáltatók mintegy 10 százaléka jelezte a képzettséget igénylő szakmákban a munkaerőhiányt. 

Az elmúlt években hat szakma, illetve szakmacsoport iránti kereslet növekedett a legjobban a magyar piacon. A szerszámkészítő, a forgácsoló, a lakatos, a hegesztő, a javító-szerelő szakmák és a nyomdász manapság a legkeresettebb foglalkozás, így e területeken tapasztalható a legnagyobb munkaerőhiány is.

A kékgalléros munkakörökben a legnagyobb hiány - 45-60 százalék - a konfekcióiparban tapasztalható, míg ez például az építőiparban 15-35 százalékos. Országos szinten elmondható, hogy a vállalkozók mintegy fele azért nem tudja bővíteni tevékenységét, mert nem talál megfelelően képzett szakmunkásokat.

A probléma nem új keletű, az illetékes tárca és gazdasági, szakmai képviseletek már megkezdték az együttműködést a szakképzés reformjának érdekében. Már a parlament előtt van a szakképzési törvény módosítása, s a héten épp a hozzá érkezett módosító indítványokat tárgyalják. A végszavazás után a gazdasági érdekképviseleteknek lehetőségük lesz jobban beleszólni a szakképzés alakulásába. De napirenden van az Országos képzési jegyzék korszerűsítése, és az Oktatási Minisztériumban folyik a szakiskolai fejlesztési program megvalósítása is. Mint Benedek András, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak kifejtette: ma már Magyarországon is a szakmák mintegy harmadánál szükség van a számítástechnikára, s ez az arány az EU-ban már 50 százalék körüli. Így az informatikának mindenképpen stabil alapnak kell lennie, a másik fontos tényező pedig a nyelvtudás. Amit már lehet tudni, az az, hogy a ma meglévő szakmák mintegy harmada a következő 5-10 évben vagy megszűnik, vagy jelentősen átalakul. Így a harmadik fontos alap - amit a szakmunkás fiatalokban, illetve a szakiskolásokban is ki kell alakítani - az állandó nyitottság, a folyamatos tanulás képessége, ami lehetőséget biztosít számukra a későbbi esetleges szakmaváltásra.

Erre már csak azért is szükség van, mert egyre nehezebb előre jelezni, hogy a későbbiekben milyen szakmákra lesz szükség. Ezt támasztja alá az MGYOSZ és a Kisosz képviselője is. Olyan gyorsan változik a gazdaság, hogy előre szinte lehetetlen megmondani, mely szakmák lesznek keresettek. Inkább arra kell koncentrálni - véli Csányi Ildikó, az MGYOSZ szakképzési igazgatója -, hogy olyan szakmacsoportos alapképzést kell nyújtani a fiataloknak, melyek képessé teszi őket később arra, hogy - igény szerint - rövid idő alatt valamely rokon szakmát piacképes szinten elsajátítsanak. A kisiparosok körében talán még nehezebb előre jelezni az igényeket - véli Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető igazgatója -, hiszen itt a piac még gyorsabban változik. Így tanfolyamaikat a napi igények alapján indítják, ami pedig az éppen aktuális állásajánlatokból táplálkozik. Ám ez nagyon rapszodikus, főként jelentős területi eltérések tapasztalhatók.