Legalizáció - európai kitekintésben
Az európai gazdaság együttesen több mint 100 milliárd dollárral bővülhetne, 250 000 új munkahely hasznát és 23,3 milliárd dolláros adóbevétel-növekedés előnyét élvezhetné, ha 2006-ra tíz százalékponttal csökkenne az illegális szoftverek aránya. Az IDC piackutató cég Európára kiterjedő vizsgálata kapcsán John Gantz, az IDC elnöke és kutatási igazgatója kifejtette: a legalizáció növekedésével a helyi ipar többet nyerne, mint a multinacionális importőrök, főként azért, mert az előnyök java része a helyi szolgáltató és kereskedelmi vállalatoknál csapódna le, és mert a helyi szoftvercégek, amelyek nem tudják kockázataikat földrajzilag elosztani, lehetőséget kapnának rá, hogy visszaforgassák a hasznot a vállalkozásba.
Általában igaz, hogy a régió minden országa jelentős haszonhoz juthatna az illegális szoftverhasználat visszaszorítása révén, mégis vannak köztük olyanok, amelyek a többieknél is többre számíthatnak. Azokban az országokban, ahol már alacsony, vagy nagymértékben csökkent az illegális szoftverhasználat aránya, már bebizonyosodott, hogy milyen kedvező hatással lehet a nemzetgazdaságra, ha szigorúan védik a szellemi tulajdont. A régión belül Nagy-Britanniában a legkisebb az illegális szoftverek aránya, és ott mutatkozott a legnagyobb növekedési ráta is 1995 és 2001 között: közel 200 ezer új munkahely jött létre. És mivel ezekben az országokban már ma is hatalmas az informatikai ágazat, a kalózszoftverek további visszaszorítása révén abszolút értelemben itt keletkezhetne a legnagyobb haszon.
Azokban az országokban, ahol a közelmúltban sikerült visszaszorítani az illegális szoftverhasználatot, kivételes mértékű növekedésnek indult az informatikai ágazat. Ilyen például Spanyolország, ahol 1996 óta 16 százalékkal csökkent az illegális szoftverek aránya, így minden feltétel adva van az informatikai szektorok nagyon gyors növekedéséhez, amelyet a nagy belföldi szoftverkereslet ösztönöz. Az előrejelzések szerint Spanyolországban háromszor olyan gyorsan fog nőni 2001 és 2006 között a szoftverágazat, mint 1995 és 2001 között. Írországban ehhez hasonló a helyzet: a régióban itt csökkent a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal az illegális szoftverek aránya, és itt volt tapasztalható az elmúlt években a harmadik leggyorsabb informatikai növekedés.
Kelet-Európában található hat a világ azon tizenegy országa közül, ahol a legnagyobb relatív előny származhatna az illegális szoftverhasználat 10 százalékpontos csökkentéséből. Ezek közé tartozik Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Románia és Horvátország. Az 2001 és 2006 közötti növekedési lehetőség két szélső értéke 60 (Csehország és Szlovákia), illetve 120 százalék (Oroszország).
Az informatikai szektor bővülése az előrejelzések szerint 34 százalékos lesz 2001 és 2006 között. Ha 10 százalékkal csökkenne az illegális szoftverhasználat, akkor 15 százalékponttal, vagyis 49 százalékkal gyorsabb lehetne ez a növekedés, amely a vizsgált országok közel kétharmadában az 50 százalékot is meghaladhatná. Az illegális szoftverhasználat mérséklődéséből elsősorban a helyi cégek húznának közvetlen hasznot, a nagyobb keresletből származó előnyök is közvetlenül a helyi szolgáltató és kereskedelmi cégeknél csapódnak le. Az IDC becslései szerint minden, kereskedelmi forgalomban kapható szoftver értékesítéséből származó dollár további egydolláros helyi szolgáltatási árbevételt generál, a helyi kereskedőcégeknél pedig akár 1-2 dollár további árbevételt is előidézhet. (VG)
