Egy új szövetség jött létre az EU-ban, amely szembeszállna Oroszországgal: több pénzt követelnek a hadseregre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország közös nyilatkozatban követel nagyobb uniós védelmi költségvetést a keleti szárny megerősítésére. A pénzügyminiszterek szerint Európa biztonsága új eszközöket, nagyobb rugalmasságot és egyenletesebb teherviselést igényel.
Lengyelország és a balti államok újabb nyomást helyeznek az Európai Unióra a közös védelmi kiadások átalakítására. A lengyel, lett, litván és észt pénzügyminiszter pénteken Vilniusban közös nyilatkozatot írt alá, amelyben nagyobb uniós védelmi költségvetést követelnek kifejezetten a keleti tagállamok biztonsági igényeire szabva.
A keleti határországok szerint az EU jelenlegi pénzügyi és védelmi struktúrái nem veszik kellően figyelembe azt, hogy ezek az államok a szövetség első védelmi vonalát jelentik.
A miniszterek szerint Európának új eszközökre és új szabályokra van szüksége, ha valóban erősíteni akarja a kontinens biztonságát.
Andrzej Domanski lengyel pénzügy- és gazdasági miniszter szerint minden tagállamnak aktívabban kell részt vennie az európai biztonság fenntartásában. A LTR litván hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy „Európának új eszközökre és új szabályokra van szüksége” a védelem megerősítéséhez.
Kristupas Vaitiekunas litván pénzügyminiszter a közös fellépés politikai jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte a négy ország egységes hangja azért fontos, mert így lehet világossá tenni a nyugat-európai tagállamok számára, hogy a keleti határok egyben az Európai Unió külső határát is jelentik.
A lengyel miniszterelnök nekiment Trumpnak: szerinte hónapokon belül megtámadhatják Európát, és nincs, aki megvédené – „nem bízunk Amerikában”
A lengyel kormányfő szerint az USA elkötelezettsége korántsem magától értetődő. Donald Tusk szerint Európa legnagyobb kérdése már nem az, hogy lesz-e támadás, hanem az, hogy ki fogja megvédeni Európát.
Jurgen Ligi észt pénzügyminiszter ennél direktebben fogalmazott: szerinte Lengyelország és a balti államok aránytalanul nagy terhet viselnek Európa védelmében más tagállamokhoz képest. Arvils Aseradens lett pénzügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőbeli biztonsági kihívások kiszámíthatatlanok, ezért az EU-nak nagyobb pénzügyi rugalmasságra lenne szüksége.
Túl kicsi, de legalább már van védelmi költségvetés
A nyilatkozat nemcsak kritikát fogalmaz meg, hanem részben támogatja is a tervezett uniós irányokat. A 2028–2036-os uniós költségvetés védelmi kiadásainak növelését üdvözölték, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a jelenlegi előirányzott összeg nem elegendő a kockázatok kezelésére. Külön kiemelték Ukrajna hosszú távú támogatásának szükségességét is.
A találkozó nem korlátozódott a négy országra: Finnország és Ukrajna képviselői is részt vettek, valamint jelen voltak az Északi Beruházási Bank és az Európai Beruházási Bank szakértői is.
A keleti biztonsági kérdés így egyre szélesebb pénzügyi és politikai együttműködési hálózatot érint.
A vita hátterében komoly számok állnak. A NATO 2025-ös adatai szerint a GDP-arányos védelmi kiadásokban a keleti tagállamok járnak az élen:
- Lengyelország 4,48 százalékot költ védelemre;
- Litvánia 4 százalékot;
- Lettország 3,73 százalékot;
- Észtország pedig 3,38 százalékot fordít erre a célra.
Ez jelentősen meghaladja a NATO-átlagot, amely 2,76 százalék, míg az európai szövetségesek és Kanada átlaga 2,27 százalék.
A számok mögött politikai feszültség is kirajzolódik. A keleti államok azt érzik, hogy miközben ők a kontinens biztonságának aránytalanul nagy részét finanszírozzák, az uniós szintű költségvetési mechanizmusok nem tükrözik ezt a terhet.
A 2025-ös hágai NATO-csúcson ugyan a tagállamok vállalták, hogy 2035-re a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, ez a cél azonban több lépcsőben valósulna meg:
legalább 3,5 százalék közvetlen katonai kiadásokra, további 1,5 százalék pedig infrastruktúrára, civil felkészültségre és innovációra jutna.
A mostani vilniusi nyilatkozatból kiviláglik, hogy a keleti tagállamok nem várnak passzívan erre a folyamatra. Inkább azt akarják elérni, hogy az Európai Unió saját költségvetési rendszerében is gyorsabban és célzottabban reagáljon a biztonsági kihívásokra.
Trump meg akarja büntetni a NATO-t: összeállított egy listát a „rossz tagállamokról”
Több ország sem vette komolyan Trumpot, de most konkrét büntetések is jöhetnek. Washington elkezdte listázni a NATO-tagállamokat annak alapján, hogy ki mennyire veszi komolyan a kötelezettségeit a katonai szövetségben.
