BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lökést kap a hazai k+f

Törvényjavaslat készül a hazai kutatás-fejlesztésről, eredményei hasznosításáról, a cégek innovációs képességeinek javításáról. Utóbbit egy 40-50 milliárd forintos alap segítené, amelybe a cégek nagyobb részének fizetnie kellene. Új hivatal irányítaná a területet, s külön ügynökség kezelné a pályázatokat.

A hazai kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítását, vállalataink innovációs képességének, ezen keresztül versenyképességének javítását célozza az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkárságán készülő törvényjavaslat. Az elképzelés, amely várhatóan az ősszel kerül az Országgyűlés elé, rögzíti az államtól elvárt magatartást az innováció támogatása, ösztönzése terén, szabályozná, hogy a támogatásokért cserébe mit vár el az azt felhasználó szervezettől, függetlenül attól, hogy az a köz-, vagy a magánszféra szereplője-e - tájékoztatta lapunkat Siegler András, az OM kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára.

A kormány létrehozna egy olyan nemzeti kutatás-fejlesztési alapot, amelybe az állam (a ma is ismert kutatási előirányzatok, azaz a kműfa és a nemzeti k+f programok előirányzata formájában s más módon is), továbbá egy igen korlátozott mértékben a gazdasági szereplők is befizetnének. Utóbbiak befizetésének feltétele, hogy legalább a tőlük származó összeg közvetlenül visszakerüljön a gazdaságba.

A befizetés nagy körben kötelező lenne, de a mikrovállalkozások terhelését el kívánják kerülni. Az eddigi modellszámítások alapján így összességében körülbelül 40 milliárd forint gyűlne össze. Az alap révén átcsoportosulhatnak a versenyszférán belül az innovációs források a kkv-k kapacitásainak növelésére, de ösztönzést kapna a közszféra (a költségvetés) az alap fenntartására, táplálására is. Ma ugyanis nem látható a fenntartható és folyamatos fejlődés a hazai k+f ráfordítások GDP-arányos növelésében, holott erre, és persze az eredmények hasznosítására az országnak majdani uniós tagként, illetve a versenyképességét javítani akaró országként is szüksége van - szögezte le Siegler András.

A koncepció államigazgatási egyeztetésen van, már számos nem kormányzati szervezet, például az OMFB, a Magyar Innovációs Szövetség, az MTESZ elnöksége, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács is megvitatta és támogatja.

A javaslat szerint átalakulna a hazai k+f kormányzati feladatainak irányítása. Az elképzelés igazodik a kormány által a tudomány- és technológiapolitikai kollégiumról, illetve tanácsadó testület létrehozásáról már márciusban elfogadott határozathoz. A kormány akkor felkérte az oktatási minisztert, hogy ezen feladatok megoldására nyújtson be előterjesztést - ez a mostani törvényjavaslat formájában történik meg. E szerint az eddiginél önállóbb formában és magasabb szintre emelve történne a kormányzat k+f-fel kapcsolatos irányítási feladatainak ellátása, mégpedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalon keresztül. Létrejönne egy pályázatkezelő és -hasznosító ügynökség is.

A hivatallal nem a hajdani OMFB Hivatala feltámasztásáról lenne szó - pontosította a feltevést Siegler András. A kormány irányítása alá kerülő szervezet működése ugyanis szorosan öszszefüggne az ország uniós tagságával, a tagállami működés biztosításával, az unióban folyó, 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram kormányzati felada-tainak ellátásával és a nemzeti fejlesztési terv ide vonatkozó részeinek végrehajtásával. Az új hivatal, illetve az ügynökség létrehozásával kapcsolatos személyi változásokra vonatkozó kérdésünket a helyettes államtitkár még korainak ítélte.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.