BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lökést kap a hazai k+f

Törvényjavaslat készül a hazai kutatás-fejlesztésről, eredményei hasznosításáról, a cégek innovációs képességeinek javításáról. Utóbbit egy 40-50 milliárd forintos alap segítené, amelybe a cégek nagyobb részének fizetnie kellene. Új hivatal irányítaná a területet, s külön ügynökség kezelné a pályázatokat.

A hazai kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítását, vállalataink innovációs képességének, ezen keresztül versenyképességének javítását célozza az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkárságán készülő törvényjavaslat. Az elképzelés, amely várhatóan az ősszel kerül az Országgyűlés elé, rögzíti az államtól elvárt magatartást az innováció támogatása, ösztönzése terén, szabályozná, hogy a támogatásokért cserébe mit vár el az azt felhasználó szervezettől, függetlenül attól, hogy az a köz-, vagy a magánszféra szereplője-e - tájékoztatta lapunkat Siegler András, az OM kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára.

A kormány létrehozna egy olyan nemzeti kutatás-fejlesztési alapot, amelybe az állam (a ma is ismert kutatási előirányzatok, azaz a kműfa és a nemzeti k+f programok előirányzata formájában s más módon is), továbbá egy igen korlátozott mértékben a gazdasági szereplők is befizetnének. Utóbbiak befizetésének feltétele, hogy legalább a tőlük származó összeg közvetlenül visszakerüljön a gazdaságba.

A befizetés nagy körben kötelező lenne, de a mikrovállalkozások terhelését el kívánják kerülni. Az eddigi modellszámítások alapján így összességében körülbelül 40 milliárd forint gyűlne össze. Az alap révén átcsoportosulhatnak a versenyszférán belül az innovációs források a kkv-k kapacitásainak növelésére, de ösztönzést kapna a közszféra (a költségvetés) az alap fenntartására, táplálására is. Ma ugyanis nem látható a fenntartható és folyamatos fejlődés a hazai k+f ráfordítások GDP-arányos növelésében, holott erre, és persze az eredmények hasznosítására az országnak majdani uniós tagként, illetve a versenyképességét javítani akaró országként is szüksége van - szögezte le Siegler András.

A koncepció államigazgatási egyeztetésen van, már számos nem kormányzati szervezet, például az OMFB, a Magyar Innovációs Szövetség, az MTESZ elnöksége, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács is megvitatta és támogatja.

A javaslat szerint átalakulna a hazai k+f kormányzati feladatainak irányítása. Az elképzelés igazodik a kormány által a tudomány- és technológiapolitikai kollégiumról, illetve tanácsadó testület létrehozásáról már márciusban elfogadott határozathoz. A kormány akkor felkérte az oktatási minisztert, hogy ezen feladatok megoldására nyújtson be előterjesztést - ez a mostani törvényjavaslat formájában történik meg. E szerint az eddiginél önállóbb formában és magasabb szintre emelve történne a kormányzat k+f-fel kapcsolatos irányítási feladatainak ellátása, mégpedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalon keresztül. Létrejönne egy pályázatkezelő és -hasznosító ügynökség is.

A hivatallal nem a hajdani OMFB Hivatala feltámasztásáról lenne szó - pontosította a feltevést Siegler András. A kormány irányítása alá kerülő szervezet működése ugyanis szorosan öszszefüggne az ország uniós tagságával, a tagállami működés biztosításával, az unióban folyó, 6. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram kormányzati felada-tainak ellátásával és a nemzeti fejlesztési terv ide vonatkozó részeinek végrehajtásával. Az új hivatal, illetve az ügynökség létrehozásával kapcsolatos személyi változásokra vonatkozó kérdésünket a helyettes államtitkár még korainak ítélte.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.