Nem érzik örök másodiknak magukat

>> A Generali AG a nemzetközi sajtó kedvelt témájává lépett elő, hiszen nem kisebb szereplő jelent meg a tulajdonosi körben, mint az Unicredito. A pénzintézet a Generali feletti ellenőrzés megszerzéséért szállt síkra, ezért izgalmasnak ígérkezik a társaság április 25-i közgyűlése. A tulajdonosi kör változása kihatással lehet a Generali Biztosítóra?

- Kétségtelen, a Generali közgyűlésének eseményeit befolyásolhatja, amennyiben sikerül az Unicreditónak megszereznie a befolyást. Akciójának azonban direkt hatása nem lesz a magyar piacra, tekintettel arra, hogy a közgyűlés csak a csoport legfelsőbb irányítására fejthet ki hatást. Éppen ezért az egyes országokban zajló munkát valószínűsíthetően nem érinti.



>> Abban az értelemben sem, hogy az Unicredito képviselteti magát Magyarországon, s ezzel egy banki partnerre tehet szert a biztosító?

- Ez egy potenciális lehetőség.



>> A nyugat-európai biztosítótársaságok tavalyi évére a növekedés korlátozott mértéke mellett számos negatív tényező nyomta rá bélyegét. A nemzetközi hitelminősítők döntései nyomán romlott a biztosítók nemzetközi megítélése, amire csak rátett egy lapáttal, hogy a korábbi osztalékszintet sem tudják tartani. Ez mennyiben hathat hazai leányvállalataikra?

- Az elmúlt évben sokkhatás érte az európai biztosítási piacot. Több negatív eseményt kellett megemészteniük, így a természeti katasztrófák mellett a részvénypiacok gyengülését is. Ennek következtében rendkívül rossz teljesítményt értek el. Az egyre élesedő verseny is a reális árszint alá kényszerítette a társaságokat. A biztosítási szektor hihetetlen veszteséget könyvelhetett el, ráadásul a részvényeik árfolyama is óriásit zuhant, a befektetésük arányának függvényében kisebb vagy nagyobb mértékben. A hazai piacon katasztrófa nem volt, a tőzsde nálunk viszonylag jól teljesített, ám az élesedő verseny itt is érezhető. Nem lehet azzal számolni, hogy a kedvezőtlen hatás begyűrűzne hazánkba, a piac eredményességi mutatói is bizonyítják, hogy eredményes ágazattá vált Magyarországon. Amíg pozitív a kép, addig a bécsi konszern nem szól bele a napi működésünkbe, de a terveket, a stratégiát egyeztetjük velük.



>> A Generali Austria számára a kelet-közép-európai piac jelentősége egyre nő, hiszen - látva a tavalyi számait - a régió nélkül nem tudott volna jelentős díjnövekedést felmutatni. Ám úgy tűnik, hasonló cipőben jár az öszszes osztrák biztosító is.

- Az osztrák piac telített, a biztosítási igények lakossági és vállalati szinten le vannak fedve. A növekedési kilátás meglehetősen szűk, nem beszélve arról, hogy a gazdaság bővülése is lassúbb. Így érthető, hogy a súlypontot a kelet-közép-európai régióra helyezik át, a növekedési potenciált itt látják. Elég a Generali AG Holding példáját említeni, amelynek impozáns tervei vannak a kelet-közép-európai régióban. Az elkövetkező öt évben a térség adná az összbevétel 30 százalékát, szemben a mostani 22-vel. Az osztrák anyacég nem áll le a terjeszkedéssel, hiszen tavaly Horvátországban alapított biztosítótársaságot, s újabb akvizíciókat tervez. A térség nemcsak a Generali számára fontos, hanem Ausztria nagyobb biztosítótársaságainak is, hiszen megvetette már a lábát az Uniqa és a Wiener Stadtische is.



>> A régió országai közül melyiktől várja a legnagyobb bővülést?

- A legnagyobb növekedési potenciál Lengyelországban van, tekintettel az ország méretére és a várható gazdasági bővülésére.



>> A magyar piac sem marad le, hiszen tavaly is közel 18 százalékkal növekedett, a biztosítók közel 30 milliárd forint nyereséget termeltek. Meddig lehet tartani ezt a bővülési ütemet?

- Még néhány évig, amíg a biztosítási díjbevétel el nem éri a GDP mintegy 4-5 százalékát.



>> Bár említette, hogy természeti katasztrófákkal nem kellett szembenézniük, azért a kemény tél jelentősen megdobta a hazai biztosítótársaságok kárkifizetéseit. A Generali számára milyen pluszterheket jelentettek a havazások?

- Az év első két hónapjában 600 millió forinttal lett több a fagykárunk a tavalyi bázisnál, ami a darabszámot illetően közel 15, a kárráfordítást illetően pedig 30 százalékos emelkedést jelent. A károk döntően a gépjármű-felelősségbiztosításoknál jelentkeztek. Reméljük azonban, hogy az év hátralévő része kárszempontból konszolidáltabban alakul.



>> A Generali stabilan tartja második helyét a hazai porondon. Milyen érzés örök másodiknak lenni?

- Nem vagyunk elkeseredve. Közel negyedik éve tartjuk ezt a pozíciót, a Generali ugyanis 1990-ben kezdte el tevékenységét hazánkban, majd a Providenciával történt fúziót követően negyedévvel már a második helyen volt. Azóta nem mozdultunk. A pozíciónk azonban folyamatosan erősödött az elmúlt években. Már 5,5 százalékkal van leszakadva tőlünk a harmadik helyezett, ezért ez már nem ugyanaz a második hely. A célunk, hogy ezt a részesedést továbbra is biztonsággal tartsuk, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a mögöttünk lévők azon dolgoznak, hogy elénk kerüljenek. Szűkül a piacvezetővel szemben meglévő rés is, ám nem hiszem, hogy értelme lenne csak azért agresszíven nyomulni, hogy piacvezető legyen a társaság. Ez nagyon sok pénzt emésztene fel, és nem éri meg.



>> A harc tehát éleződik. Számol nagyobb átrendeződéssel a piacon?

- A gépjármű-biztosítások esetében új szereplők felbukkanása várható, s a bankbiztosítók is jelentősebb szerepet kívánnak kivívni. Ám ez a vezető pozíciókban nem okoz átrendeződést, az első öt helyen nem lesz változás. A kisebb biztosítóknak nagy erőfeszítést kell tenniük ahhoz, hogy ebből a többé-kevésbé már lefedett piacból számottevő szeletet tudjanak kihasítani. A nagyobb társaságoknak jobb az ügyfél-elérhetőségük, így kiegyenlítettebb növekedést tudnak nyújtani. Az idén a költséghatékonyság javítására, a szolgáltatás színvonalának fejlesztésére koncentrálunk. Ez vonatkozik a szerződések feldolgozására, a kárrendezésre, az értékesítési hálózat irányításának racionalizálására.



>> Mi az, ami az ügyfelet a biztosítóhoz "vonzza"?

- A piackutatásokból az derült ki, hogy az ügyfelek kifinomult módszerek alapján választanak biztosítót. Fontos számukra a szolgáltatás minősége, a kárrendezés sebessége és korrektsége, az informáltság. Az igényeknek próbálunk elébe menni, jobb szolgáltatásokkal, elérhetőséggel.



>> A kárrendezés gyorsaságát és korrektségét azonban csak akkor tapasztalja az ügyfél, ha már történt valami gond.

- Erre csak azt tudom mondani, hogy a hitek és tévhitek szájhagyomány útján terjednek.



>> És ha csalódottá válik az ügyfél, vagy netán azt tapasztalja, hogy másutt ugyanazt a szolgáltatást kevesebbért megkapja, akkor a tapasztalatok szerint milyen gyorsan váltanak?

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy az ügyfél esetleges váltását három fő tényező határozza meg: a termék, milyen mértékben volt az ügyfél saját választása a mi biztosítónk, illetve, hogy az eddig szerzett tapasztalatai során milyen lojalitás alakult ki az ügyfélben irántunk. Egy független felmérés alapján elmondhatjuk, hogy a Generalinak vannak a legmagasabb arányban lojális ügyfelei.



>> Korábban az ügyfelek a transzparencia hiányát kifogásolták a biztosítási szektorban. Ez mennyit javult az elmúlt időszakban?

- Jelentősen. Például az internet is sokat segít e tekintetben.



>> Ha már transzparenciáról beszélünk, korábban gondot okozott az ügyfelek számára, hogy a unit-linked biztosítások esetében a befektetéseik alakulását nem tudták világosan nyomon követni. Visszatért a bizalom a konstrukcióval szemben?

- A unit-linked típusú biztosítások, azaz az eszközalapokhoz kötött életbiztosítási formák szerepe a jövőben még inkább meghatározó lesz. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ügyfelek informáltsági szintje és befektetéseik kontrollálásának igénye egyre magasabb. A unit-linked típusú biztosításnál az ügyfél határozza meg, hogy milyen alapba fektesse a biztosító a befizetéseket, és ezt a futamidő közben gond nélkül változtathatja.



>> Az EU-csatlakozás kapujában számos téren derült ki lemaradásunk a nyugati átlaghoz képest. A biztosítási szektorban mennyire látványos ez a hézag?

- Eléggé, hiszen míg Nyugat-Európában a GDP 6-10 százalékát fordítják biztosításra, addig hazánkban alig 3 százalékát. Ráadásul ha azt is hozzávesszük, hogy a magyar GDP jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, akkor az sem elegendő, ha kétszeresével többet fordítana a magyar lakosság a biztosításaira. Ez is mutatja, hatalmas potenciál van a piacban: míg egy magyar embernek átlagosan egy-két szerződése van, addig Nyugat-Európában három-öt. Bár a szerződések különböző kockázatokra vonatkoznak, a helyzetünket ez is jól érzékelteti. A legnagyobb a lemaradásunk az öngondoskodás, illetve a személyi biztosítások terén. Érdekes, hogy a vagyontárgyak problémáira azonnal gondolnak az emberek, ám saját magukra nem. Nyugaton baleset, kiegészítő egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás nélkül nem is vágnak bele az életbe. Az EU nyugdíjrendszerei is több lábra épülnek, de saját egyéni jogú öngondoskodás nélkül nem tudnak meglenni. Ez annál is fontosabb, mert a várható átlagos élettartam érzékelhetően hosszabb, mint tíz éve.



>> Ön szerint mikorra tudjuk beérni az EU-átlagot biztosítási lefedettségben?

- Úgy gondolom, tíz év alatt.



>> Az EU-csatlakozással tehát valójában még semmit sem érzékelnek az ügyfelek?

- Lehet, hogy lehangoló lesz a válaszom, de nagy változás nem történik a szektorban a csatlakozást követően. Az elmúlt öt év jogharmonizációs munkájával, illetve a nyárra várható törvénymódosítással elértük, elérjük azt a szabályozottsági szintet, amely a működést meghatározza. Mivel a magyar biztosítási szektor amúgy is szinte kizárólag külföldi kézben van, ezért a külföldi know-how transzferre már eddig is volt lehetőség. Változás történik viszont a munkatársak tudásszintjének előírását illetően. Az EU-csatlakozással új szereplők tömeges érkezését sem várom a többi tagországból, hiszen az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján csak elhanyagolható számban bővült a kör. Érdekes lehet viszont, hogy az EU-n kívüli befektetők számára mennyire válnak izgalmassá az újonnan csatlakozó országok. Ilyen versenytárs megjelenésével már lehet számolni. Aki eddig nem vállalta a kockázatot, hogy EU-n kívüli országba fektessen be, az most már másképp gondolkodhat.



>> Mindenesetre ön is "módosított", hiszen meglehetősen meszsze jutott eredeti hivatásától. Mint az önéletrajzából kiderült, építőmérnöki diplomája van.

- Azért választottam ezt a szakmát, mert gyerekfejjel olyan területen szerettem volna dolgozni, ahol látható eredménye van a munkának. Ez mindig fontos volt számomra. Statikusként végeztem az egyetemen, ám miután az előző rendszer állami beruházásai "elhulltak", a nagy tervezőirodák ellátottsága megszűnt, kft.-kben próbáltak boldogulni a tervezőmérnökök. Az egyik gazdasági hetilapban olvastam, hogy egy biztosítótársaság építőmérnököt keres, ráadásul kiderült, hogy az akkori vezérigazgatónak, aki meghallgatott, szintén építőmérnöki képesítése van. De természetesen nem ezért keresett építőmérnököt a Generali, hanem mert az építésbiztosítási módozat kifejlesztését akarták megvalósítani. Ez kiváló szakmai kihívás, és nagyszerűen tudom kamatoztatni az addig összegyűjtött tapasztalatokat. Örültem, hogy stabil céghez kerültem, ráadásul a szakma legizgalmasabb részeivel találkozhatok. Jó egy évet töltöttem ebben a pozícióban, ráadásul a cég növekedésével párhuzamosan ingatlanszükségletek kielégítésével is foglalkoznom kellett. A közvetítői hálózat bővülésének következtében pedig igény mutatkozott a részleg irányítására. Az akkori értékesítési vezető távozása után a teljes terület felelőssége rám hárult. Majd amikor a Generali alapító-vezérigazgatója a Generali Holdingtól új megbízást kapott Prágában, akkor átvettem a pozícióját.



>> Ám valószínűleg nem tette alapfeltétellé az építőmérnöki képesítést?

- Nem, de alapvető fontosságú a munkatársaknál az eredményorientáltság, az ambíció. Hiszek abban, hogy az emberek fejlődnek. Ezt támogatom, s úgy gondolom, meg kell hogy érjenek az egyes pozíciókra.