Profik pénzén perspektíva
Olyan lehet a Duna-parti kongresszusi központ, mint a Forma-1, amely állami költségvetésből épül, de nem csupán egy sporttelep, hanem az egész hazai idegenforgalom ösztönzője is - így értékelte a minap Bartha Ferenc, a TriGránit Rt. vezérigazgatója lapunknak a közszféra és a magántőke közös beruházásairól szóló Public Private Partnership (PPP) módszert, amely Nagy-Britanniából indulva egyre több európai országban terjed el.
Részben vagy egészben állami feladatok átvállalásáról van szó, s ami az egyik legfontosabb: a beruházás utáni üzemeltetést többnyire a jóval hatékonyabb magántőke végzi, leszorítva a költségeket. Bartha kifejtette: a lassuló gazdaságban az államnak és az önkormányzatoknak egyre kevesebb a pénzük arra, hogy saját forrásból hajtsák végre a nagy infrastrukturális beruházásokat.
A PPP típusú finanszírozás esetén (eltérően a koncesszióktól) nem a szolgáltatás kedvezményezettjei, igénybe vevői fizetnek a szolgáltatásért, hanem az állam. A struktúra lényege az, hogy az állam csak az általa szükségesnek tartott, hagyományosan állami funkciók ellátása érdekében megvalósuló beruházás által nyújtandó szolgáltatástól elvárt outputokat határozza meg.
Az építőipari cégek és az ingatlanfejlesztők ebből nagyon sokat profitálhatnak, hiszen jó előre lefoglalhatják kapacitásaikat, biztos üzletet köthetnek, és még az úgynevezett privát bevétel is optimalizálható. (Privát bevételnek számít, ha például a ferihegyi gyorsvasúton a tervezettnél többen utaznak, a többletbevétel ugyanis a beruházót illeti.)
A vezérigazgató szerint egyetlen buktatója lehet a PPP-nek, s ez pedig az, hogy a magántőke túl nagy kockázatot vállal a profitmaximalizálásra való törekvés miatt. A módszer sikeréhez az is kell, hogy normatívákat állítsanak fel a szolgáltatásoknál, vagyis ne legyen túlszolgáltatás, amit elszámoltathatna a magáncég. A PPP-nél a hozamelvárás ugyan jóval kisebb, mint egy átlagos ingatlanberuházásnál, de a hozam itt hosszú időre biztonságos szintű. A magántőke ott tud keresni egy-egy ügyleten, ha jelentősen javítja a szolgáltatás hatékonyságát és minőségét. A megtérülés aránya attól függ, hogy kinek a kezében van a PPP négy alapegysége (tervezés, építés, üzemeltetés, finanszírozás). A magáncégek szempontjából az az ideális, ha az első három feltétlenül az ő kezükben van.
Az is döntő, hogy milyen arány alakul ki a bevételek és a kockázat között. Ez egyébként mindig alku tárgya, egészséges egység szükséges, és mindig kell közös akaratnak lennie, hogy elérhessék legalább a normál profitot. A PPP-ügylet nagyrészt projekthitelből valósul meg, mivel az állam által fizetett díj hosszú távú, biztonsággal kalkulálható bevételt jelent a beruházónak, és ezért alkalmas projektalapú finanszírozásra.
