Világhírű írók Budapesten

A X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál rangját nemcsak az mutatja, hogy a könyvkiadás nemzetközi szervezete, az International Publishers's Association a világ 200 jelentős vására között a budapestit a legjobb 20 között tartja számon, hanem az is, hogy valóban világhírű írók érkeznek a rendezvényre. A díszvendégnek járó Budapest Nagydíjat első alkalommal, 1995-ben a kitűnő osztrák költő, Ernst Jandl vehette át, majd 1996-ban Ephraim Kishon, utána Kertész Imre volt a nagydíj kitüntetettje. Aztán Salman Rushdie következett, később Slawomir Mrozek, Robert Merle, tavaly pedig a neves angol író, Lawrence Norfolk.

Az idei díszvendég a világhírű perui író, Mario Vargas Llosa, aki 22 éves korától 16 esztendőn át Európában élt (Londonban, Barcelonában és Párizsban). Ő a dél-amerikai történelem, a szellemi mozgalmak, a szűnni nem akaró konfliktusok szuggesztív krónikása, s mindeközben sajátos, merészen erotikus, lebilincselő könyvek alkotója. Legújabb könyve, az Édenkert a sarkon túl - amely spanyolul is csak nemrég látott napvilágot - a napokban jelent meg magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Mario Vargas Llosa ebben a könyvében olyan témát dolgoz fel, amely korábbi regényeiben is hangsúlyosan szerepelt: tragikus sorsú hősök életén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy volt-e valaha, s létezhet-e tökéletes társadalom. A könyvfesztivál gazdag programsorozatában az íróval ma, pénteken 14.30-tól beszélget M. Nagy Miklós, a kiadó főszerkesztője a BKK Bartók termében. 16.30-tól pedig Mario Vargas Llosa az Európa standjánál dedikál.

A könyvfesztiválra összesen 65 külföldi író érkezik, közülük több neves alkotót is az Európa Könyvkiadó hívott meg. Bár a Nobel-díjas német író, Günter Grass végül nem tudott Budapestre utazni, itt a legújabb regénye, a Ráklépésben. A könyv tavaly óriási visszhangot keltett Németországban, ahol több hónapon át vitáztak róla tévéműsorokban, újságcikkekben. Grass a háború után indult német írók kiválósága, aki az úgynevezett danzigi trilógiájáért (ennek első darabja volt A bádogdob, amelyből Volker Schlöndorff készített remek filmet, ezt követte a Macska és egér, majd a Kutyaévek) kapott irodalmi Nobel-díjat.

A Ráklépésben nem vaskos regény, tartalmát tekintve viszont annál súlyosabb, hiszen olyan témát dolgoz fel, amely addig többé-kevésbé tabunak számított még a német irodalomban is (noha ott igazán jellemző a múlttal való szembenézés). 1945 elején, majd a háború végén több millió német menekült el korábbi lakóhelyéről, legtöbben az előrenyomuló szovjet hadsereg elől. Köztük volt az a kilencezer ember (főként nők és gyerekek!), akik 1945. január 30-án a Keleti-tenger jeges vizében haltak meg, miután a Wilhelm Gustloff hajót elsüllyesztette egy szovjet tengeralattjáró. Grass természetesen nem dokumentumregényt írt, hiszen aki ismeri korábbi regényeit, sejtheti, hogy ezúttal is olyan könyvre számíthat, amit nem lehet letenni.

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg a könyvfesztiválra a nálunk is jól ismert, talán legjelentősebb kortárs svéd író, Per Olov Enquist legújabb regénye, a Lewi útja. A Hamsun és az Az udvari orvos látogatása című köteteit szintén az Európa jelentette meg. A legújabb regény a XX. század egyik legjelentősebb svéd népi vallási mozgalmát, a pünkösdista népmozgalmat állítja a középpontba. Alapítója a nagy hatású prédikátor, Lewi Pethrus volt, az ő életútján keresztül kísérhetjük végig a mozgalmat, miközben feltárul Svédország történelme, a szekták összetartó ereje is.

Természetesen a kitűnő svéd író is dedikál: holnap, szombaton 15 órától az Európa standjánál, s a szombaton 11-kor kezdődő Európa matinén szintén ő az egyik vendég. Mellette Dorota Maslowska és Andrzej Stasiuk lesz jelen az Európa külföldi szerzői közül (a Bartók teremben). Dorota Maslowska és Andrzej Stasiuk, a kortárs lengyel irodalom két jelentős képviselője a 16 órakor kezdődő lengyel irodalmi est vendégei, hiszen mindkettőjüknek új kötete jelent meg a fesztiválra. De az Európánál jelent meg mostanra Szabó Magda, Fehér Béla, Dolák-Saly Róbert, Beregi Tamás új kötete is.

A könyvfesztivál egyik legérdekesebb rendezvénye az európai elsőkönyvesek fesztiválja. A 25-én 16 és 18 óra közötti beszélgetést az elsőkötetesekkel Kepes András vezeti, s összesen 14 író vesz részt rajta. Köztük vannak olyanok, akik már a megérkezésükkor a kezükbe vehették első könyvük magyar kiadását. Ilyen például Zsuzsa Bánk, aki a legutóbbi, 2002-es Frankfurti Könyvvásáron valósággal berobbant a német irodalmi életbe. Az úszó című regényét sok kritikus méltatta rendkívül elismerő szavakkal, s tény: egyéni módon, varázsosan mesél egy férfi és két gyermeke furcsa, belső utazásáról. Zsuzsa Bánk ugyan Frankfurtban született 1965-ben, de a történet 1956-ban, Magyarországon kezdődik, amikor egy anya elhagyja a családját, s nyugatra menekül. A férje pedig két gyermekükkel egyedül marad?

Az elsőskötetesek között több kiugró tehetség is akad, de érdemes még kiemelni a dán Iselin C. Hermannt: az ő Expressz ajánlott! című kötete a skandináv és finn irodalom megjelentetésére szakosodott Polar könyvek sorozatában látott napvilágot. A könyv szokatlan, tüneményes levélregény a vágyak, az erotikus képzelet és a szerepjáték fatális következményeiről. Az írónő maga is érdekes egyéniség, hiszen eredetileg akrobatának tanult Franciaországban, s állítólag mind a mai napig tud kötélen táncolni. Játszott egy koppenhágai színházi társulatban, majd bölcsész lett, s első regényével azonnal hatalmas sikert aratott Dániában. Regényét már 14 nyelvre fordították le, azóta újabb kötete is megjelent, s gyerekkönyveket is írt. Az európai elsőkönyvesek fesztiválja szombati találkozóján kívül vasárnap 11 órától is találkozhatnak vele az érdeklődők a BKK Lehár II. termében.

Minden bizonnyal sokan érdeklődnek majd Andrei Makine iránt, aki több franciaországi írótársával érkezett Budapestre, hiszen a fesztivál díszvendége az idén Franciaország. Makine magyarországi kiadója, az Ab Ovo szervezésében találkozik olvasóival 26-án 15 órakor, a Liszt I-II. teremben. A hazánkban is népszerű írótól már öt kötet jelent meg magyarul. Az első A francia hagyaték volt 1996-ban, amely egy évvel korábban (amikor Szoboszlai Margit már fordította a regényt, tehát nem a díj hatására csapott le rá a kiadó?), világszerte sikert hozott számára. Makine sodró lendülettel, megejtő lírával mesél. Legutóbbi, Sorsszimfónia című regénye azt érzékelteti, miként avatkozott be a sztálini zsarnokság a ragyogó jövő előtt álló ifjú zongorista, Alekszej Berg életébe. Finom lírával átszőtt, szívbe markoló regény, amelyen pontosan érződnek az orosz próza legszebb hagyományai. Makine Szibériában született 1957-ben, bölcsészetet tanult, majd Moszkvában és Novgorodban tanított. 1987 óta él Párizsban, ahol több egyetemen is tanít.

A rangos külföldi vendégek mellett ne feledkezzünk el a hazai szerzőkről se, sokukkal találkozhatunk a fesztiválon. A születésnapos írókkal a beszélgetést hagyományosan Tarján Tamás vezeti, ezúttal is vasárnap 16 órától. A születésnaposok közül ott lesz például Kosáry Domokos, Hubay Miklós, Mészöly Dezső, Fejes Endre, Gergely Ágnes, Konrád György, Oravecz Imre, Dalos György.

A remek novellásköteteivel jeleskedő noran könyvek kft. ezúttal egy elsőkötetes költő verseit jelentette meg: Gát Anna Felütés című könyvét. Az 1983-ban született költőnő verseiben máris művelt szerző szólal meg - de általában "fésületlenül", gyakran keresetlen módon. Nyíltan, olykor lázadozva, nem véletlen, hogy a húszéves költőnő leginkább az őszinteségével ragadja meg az olvasókat.

Ha már elsőkötetes költőnőt említettünk, érdemes kiemelni a már nem debütáló, de még fiatal Borbély Szilárd Berlin Hamlet című verseskötetét, amely korábbi könyveihez hasonlóan a pécsi Jelenkor Kiadó gondozásában látott napivlágot. Aki járt már Berlinben, tudhatja: Berlin maga a rejtély, a maradandó emlékű, elementáris utazás, amelyből ebben a verseskötetben is hangulatok, képek sejlenek föl.

A Helikon Kiadó évek óta egymás után jelenteti meg Márai Sándor műveit, nemrég például A kassai polgárok látott napvilágot rendkívül szép kiadásban, A négy évszak pedig utánnyomásként. A könyvfesztiválra két izgalmas újdonsággal rukkolt elő, az egyik Az afrikai világ atlasza, a másik A modern férfi születése. Az előbbi könyvről minden bizonnyal sok érdekességet hallhatunk 26-án szombaton, 14 órától, a BKK Liszt termében, ahol Lángh Júlia újságíró és Sárkány Mihály néprajzkutató beszélget. A kiadó másik újdonsága Hadas Miklós A modern férfi születése című könyve, a szerzővel Lafferton Emese történész és Karády Viktor szociológus beszélget 26-án 11 órakor, a Lehár teremben. Hadas Miklós szociológus, egyetemi docens könyvéről sokat elárul talán a hátsó borítón olvasható szöveg néhány mondata: "Hogyan lesz a vadászó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy száz év alatt olyannyira megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a harcias tevékenységek helyett közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét?"

A könyvfesztiválhoz kapcsolódik André Kertész Az olvasás öröme című kiállítása is a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a május 30-ig látható tárlat az 1894-ben Budapesten született, majd világhírűvé vált André Kertész fotográfiáit mutatja be, olyan felvételeket, amelyek valamilyen módon az olvasás élményéhez kapcsolódnak.