A hazai népesség 35 százaléka dohányzik, évente 27-30 milliárd szál cigarettát szívnak el. Becslések szerint naponta 80, évente 30 ezer embertársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. A tüdőrák miatti halálozás 90 százalékban e szenvedély miatt következik be, az évi 28 ezer szívinfarktushalál közül 5600 esetben okolható a cigaretta. A dohányzás következményeként 20 percenként meghal valaki Magyarországon. Szakemberek ezért is tartják fontosnak, hogy a holnapi nemdohányzó-világnapi konferencián szembesüljenek az érintettek a füstölés következményeivel. A világnap jelszava: dohányfüstmentességet a film és a divat világában, amivel azt kívánják elérni, hogy az életstílust diktálók kerüljék e káros szenvedély indirekt reklámozását. A dohányipar jelenleg 4,6 milliárd dollárt költ a dohányreklámokra.
Felmérések igazolják, hogy a 15 éves fiúk 20, a lányok 15 százaléka már dohányzik, a férfiak 70, a nők 57 százaléka 20 éves kora előtt szokott rá a cigarettára. A függőség átlagosan 5-6 év aktív dohányzás után alakul ki, s tapasztalatok szerint mérsékeltebb testi és erős lelki függést jelent. Az elvonási tünetek az utolsó cigaretta elszívását követő fél-két óra után jelentkeznek. A leszokni vágyóknak ennek elviselésében próbálnak segíteni a különféle egészségügyi programokkal, a már hazánkban is évek óta kapható nikotintapasz alkalmazásával.
A dohányt (Nicotiana tabacum) az amerikai kontinensről - ahol az indiánok fogyasztották - a földrész felfedezését követően a spanyolok és portugálok hozták át Európába, hazánkban már a XVI. század második felében termesztették. Nevét Jean Nicot (1530-1600) francia diplomatáról kapta. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.