Kevesebb osztalékot fizetnek a főváros cégei
Vegyes évet zártak a fővárosi közműtársaságok. Gazdálkodásukra általánosan jellemző, hogy bevételeik csökkenését a tarifaemelésekkel igyekeztek ellensúlyozni, többségüknek ez sikerült is. A számlázás fokozatos saját kézbe vételét tavaly is folytató Fővárosi Gázművek Rt. bevételeinek 6,5 százalékos emelkedése ellenére közel 9 százalékkal csökkenő üzemi eredményről számolt be. A forgalomemelkedést az eladott mennyiség visszaesését messze ellensúlyozó áremelés okozta. Ennél is jobban híztak azonban a költségek: a bérrel kapcsolatos kiadások például több mint 10, az igénybe vett szolgáltatások 17 százalékkal lettek magasabbak. Így a pénzügyi eredmény romlása miatt, a rendkívüli eredmény 30 milliós emelkedése ellenére, az adózott eredmény 15 százalékkal visszaesett. A 3,6 milliárdos eredményt a tulajdonosok teljes egészében kivették az 1995-ben privatizált, felerészben Budapest tulajdonában lévő cégből.
A társaság 2003-ra - a gázáremelések nyomán - 9,6 százalékkal nagyobb, 89,554 milliárdos bevételt tervez, miközben egy százalékkal visszaeső, alig 3,559 milliárdos adózott eredményt ígérnek, némileg ellentmondva annak, hogy a költségek csak a tervezett 5 százalékos inflációnál kisebb mértékben híznak majd.
A bevételeit több mint 7 százalékkal feltornázó Budapesti Távhőszolgáltató Rt. látványosan javított üzemi hatékonyságán, ami annak volt köszönhető, hogy egyéb bevételeit is 20 százalékkal, 100 millió forinttal növelni tudta, miközben az anyagi jellegű ráfordítások mindössze 1 százalékkal emelkedtek, ellensúlyozva a személyi jellegű ráfordítások majd 13 százalékos gyarapodását is. A költségek stagnálása arra vezethető vissza, hogy - az előnyös időjárási körülmények nyomán - az összes költség felét kitevő anyag- (főként energia-) költség 1 százalékkal csökkent. Így a pénzügyi és rendkívüli eredmény visszaesése ellenére is majd 1,1 milliárd forinttal nőtt az adózott eredmény.
Az idén a lakossági fogyasztás szinten maradásával és új üzleti ügyfelek megszerzésével számolnak. Ennek nyomán forgalmuk 4,7 százalékkal, 32,836 milliárd forintra nőhet, miközben az energiaköltségek csupán 4,4 százalékkal emelkedhetnek. Ugyanakkor különösebb indoklás nélkül az igénybe vett szolgáltatások több mint 64 százalékos, azaz 1,35 milliárdos (!) gyarapodását jelzik előre, ami teljességgel eltünteti a vállalat nyereségét: üzemi szinten alig 100 milliós hasznot jósolnak, az adózott eredmény pedig azideinek mindössze 6 százaléka, 85 millió forint lehet.
Miközben a cég bevételei 16 százaléknál is többel növekedtek, az üzemi eredmény közel egyharmadával esett vissza a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nél. A csökkenés oka a személyi jellegű ráfordítások 21 százalék feletti emelkedése: a bevételeknél gyorsabb hízás 318 millió forinttal, vagyis több mint negyedével apasztotta az üzleti nyereséget. A pénzügyi nyereség növekedése és a rendkívüli veszteségek mérséklődése ugyanakkor orvosolta a "bakit": az adózott profit így megduplázódott.
2003-ra a kommunális szolgáltatásoknál a bevételek 5 százalékos növekedését, a közútfenntartásnál pedig azok 5 százalékos csökkenését valószínűsítik. Így az összesített árbevétel 4,5 százalékkal, 22,721 milliárd forintra emelkedik, az üzemi eredmény viszont egytizedével apadva 746 millió lehet, mivel az anyagi és személyi ráfordítások egyaránt 7-8 százalékkal kapaszkodnak feljebb.
A kitűnő évet záró Fővárosi Vízművek Rt. árbevételét 2,8, üzemi eredményét 17,3, adózott eredményét 67,8 százalékkal (500 millióval) növelte, mivel pénzügyi eredménye több mint 100, rendkívüli eredménye több mint 200 millióval javult. A forgalom bővülése a vízfogyasztás csapadékszegénység miatti megugrására vezethető vissza. A hatékonyság is látványosan javult: a bevételnél négyszer gyorsabban, közel 12 százalékkal hízó anyagjellegű ráfordítások hatását gyakorlatilag semlegesítette a személyi ráfordítások stagnálása és az egyéb ráfordítások 25 százalékos visszaesése.
Az idén lényegében változatlan árbevétel és anyagi ráfordítások mellett - a tavalyi visszafogás után - a személyi kiadások 9 százalékos bővülését valószínűsítik. Nőnek a környezetvédelmi kiadások, de kevesebbet költenek majd adminisztrációra és informatikára. Az üzemi eredmény így a tavalyinál 12,5 százalékkal kevesebb, 1,5 milliárd forint lehet, az adózott eredmény pedig 926 millióra apad.
A Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-nek nem volt elég a 8 százalékos bevételbővülés ahhoz, hogy eredményeit javítani tudja. Az anyagjellegű ráfordítások ugyanis 24, a személyi kiadások 14 százalékkal nőttek egy év alatt. Az előbbiek az ár- és belvíz elleni védekezés pluszköltségei mellett a főváros tulajdonában lévő eszközök bérleti díjának felsrófolása miatt nőttek, míg az utóbbiak gyarapodása a 12 százalékos bérfejlesztés mellett az árvíz miatti többlettmunkák következményei. Az 500 millióval javuló rendkívüli eredmény azonban több mint ellensúlyozta a pénzügyi profit 300 milliós apadását, így az adózott eredmény szinten maradt.
A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. árbevétele tavaly 7 százalékkal emelkedett, menetdíjbevétele viszont alig 2,1 százalékkal lett több, vagyis az áremelés mértékét sem érte el. Az anyagi jellegű ráfordítások ellenben 15, a személyi jellegűek 9 százaléknál is jobban nőttek. Eközben az üzemi veszteség megháromszorozódott, elérve a 12 milliárdot is. Az állami konszolidáció nélkül a társaság 12,5 milliárdos mérleg szerinti veszteséget termelt, ám a múlt év végén kapott 35,793 milliárdos mentőöv révén jelentősen csökkentették hitelállományukat, a kimutatott adózott nyereség pedig meghaladta a 16,5 milliárd forintot is.
