Strukturális alapképzés: SAKK-ot ad a kormány

A strukturális alapokból érkező támogatások felhasználása lesz a legnagyobb feladat Magyarország számára az EU-csatlakozást követő három évben. Ha jól teljesít az ország, akkor 650 millió eurót is lehívhat az alapokból. Amennyiben azonban ennél az összegnél nagyságrendekkel kevesebbet sikerül csak igénybe venni, az kínos lehet egy újonc tag számára, aki a csatlakozási tárgyalások során igyekezett minél kedvezőbb anyagi feltételeket kiharcolni. A siker elsődleges feltételei a megfelelő színvonalú pályázatok, de óriási a felelősség a rendszert működtető, lebonyolító intézményeken is.

Mivel Magyarország számára új kihívásokat jelentenek a strukturális alapok, mind a potenciális pályázóknak, mind pedig a technikai lebonyolításban érintett intézményrendszernek testreszabott, magas színvonalú képzésre van szüksége. Hazánk ugyan nem teljesen tapasztalatlan az EU támogatási rendszeréhez kapcsolódó pályázatokat illetően, hiszen a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-programok során már szert tett némi gyakorlatra, mindazonáltal a strukturális alapok kezelése ennél bővebb ismereteket igényel.

A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (MeH NFTH) feladata, hogy az alapok fogadására való felkészítést irányítsa és koordinálja. Az NFTH még januárban kidolgozott egy átfogó képzési koncepciót, amely bemutatja a szükséges képzések fő elemeit, illetve ütemezését. Tekintettel arra, hogy a felkészülés 1999 óta folyamatos, a koncepció egyes elemei már a megvalósulási fázisba kerültek.

A MeH és az Oktatási Minisztérium (OM) áprilisban közös előterjesztést nyújtott be a kormány elé, amelyben egy a strukturális alapokra specializálódott képzőközpont létrehozását javasolták. A kormány április 16-án meg is hozta a határozatot, ami akár jó jelnek is tekinthető, hiszen éppen ezen a napon írta alá a kormány Athénban a csatlakozási szerződést.

A 1038/2003 sz. kormányhatározat rendelkezik a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Nemzetközi Képzőközpont (SAKK) felállításáról. A képzőközpontot a Tempus Közalapítvány keretein belül működő ESZA MKK (Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont) bázisán hozzák létre. A választás több okból esett a közalapítványra. Egyrészt, mert közalapítvány lévén nem profitorientált szervezet, amelyet az OM felügyel - ezáltal biztosított az állami felügyelet -, másrészt jelentős oktatási és képzési tapasztalata mellett jelenleg is biztosít akkreditált strukturális alaphoz fűződő képzéseket. A SAKK képzési koncepciója alapján a privát vállalatok és tanácsadók számára önköltségesek lesznek a tanfolyamok, míg a nonprofit szervezetek várhatóan állami segítséget kapnak.

A központ szerepe egyrészt az EU-támogatások felhasználását segítő továbbképzési, illetve oktatási programok kidolgozása, képzők képzése, közreműködés az EU-támogatások felhasználásában érintett intézményrendszer munkatársainak szakmai felkészítésében, valamint az ehhez kapcsolódó - a közigazgatási továbbképzési rendszeren kívüli - képzési rendszer kialakítása és működtetése, másrészt a pályázók felkészítését elősegítő képzőhálózat koordinálása. A tervek szerint a SAKK 2004-től nemzetközi képzőközpontként is működik, s ekként a második körben csatlakozni szándékozó országok számára nyújt képzéseket. Ezen a téren - úgy tűnik - nagy az igény egy ilyen jellegű intézményre, az NFTH-hoz már több megkeresés érkezett a határon túli magyar önkormányzatok részéről, ami jelzi a várható keresletet.

Fontos megjegyezni, hogy a SAKK képzőközponti szerepe nem azt jelenti, hogy csak ez az intézmény nyújt képzéseket. Épp ellenkezőleg, a képzőközpont minden képzőintézmény számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen az alapok fogadására való felkészítésben. Ugyanakkor egy szigorú minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, amely biztosítja, hogy csak megfelelő színvonalon oktassanak.

Regionális szinten jelentős szerep hárul a regionális fejlesztési ügynökségekre, amelyek feladata, hogy a régiókban jelezzék a felmerülő képzési igényeket és közreműködjenek a képzési kínálat összeállításában Ez azért fontos, mert így a képzők résztvevőinek nem kell az ország különböző pontjaira utazgatniuk képzésekre, és ráadásul segíti az ügynökségek kapcsolattartását is. A regionális képzések lefolytatásakor támaszkodni lehet arra az egyedülálló hálózatra, amely a PHARE-program keretében jött létre, és kifejezetten az EU-integrációs képzések végrehajtásához 14 felsőoktatási intézményben hozott létre Európa-tanulmányi központokat.

A képzések célcsoportját illetően a legsürgősebb feladat a lebonyolításban részt vevő intézményrendszer munkatársainak felkészítése. Az irányító hatóságokban és a közreműködő szervezetekben, valamint a partner minisztériumokban 1200 fő igényel képzést, s az intézményrendszer felkészítését még az idén le kell zárni. A képzések végrehajtásába szeptembertől a Magyar Közigazgatási Intézet is bekapcsolódik: egy közösen kidolgozott szakmai program keretében aktívan részt vesz a köztisztviselők felkészítésében.

Négyszázhúsz potenciális pályázó számára ez év májusától a MATRA holland-magyar képzési program keretében elindultak a képzések, azonban regionális rendszerben hozzávetőlegesen további kb. 700 fő felkészítését tervezik, ami régiónként 100 főnek felel meg. Az időzítés azért is kulcsfontosságú, mert Magyarország számára lehetővé tette az EU, hogy a 2004 januárjától elkezdett projektekre már lehessen támogatást igényelni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy még az idén ki kell képezni a résztvevők elsődleges célcsoportját, azaz a képzések elindulása nem csúszhat.

Addig is, amíg a SAKK által működtetett rendszer képzései elindulnak, a magukat képezni vágyók számára már rendelkezésre állnak kurzusok. Az érdeklődők ezeket a MeH NFTH internetes honlapján (www.nfh.hu) megtalálhatják, ahol egyébként az aktuális képzéssel kapcsolatos eseményekről, fejleményekről naprakész információkat olvashatnak.

Mivel a támogatások felhasználásának sikere nagymértékben függ a képzések színvonalától, az állam egy szakmai irányító és ellenőrző testületet is létrehoz.