Szélesebb jogosítványok az ellenőröknek

Szélesebb jogosítványai lesznek a munkaügyi ellenőrzésnek július 1-jétől. A felügyelők ezentúl vizsgálhatják a külföldi munkáltató munkavállalójának magyarországi munkavégzését is. Ez abból következik, hogy a munka törvénykönyvének (Mtk.) hatálya is kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Az Mtk. előírja, hogy ha a külföldi munkáltató kiküldetés, kirendelés, illetve munkaerő-kölcsönzés szabályai szerint végez munkát Magyarországon, a munkavállalóra a leghosszabb munkaidő, a legrövidebb pihenőidő, az éves szabadság, a legalacsonyabb munkabér, a munkavédelmi feltételek, a terhes-kisgyermekes nők, a fiatal munkavállalók foglalkoztatási feltételei és a férfiak, illetve nők egyenlő elbírálásának elve tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

A munkaügyi ellenőrzés az eddigi szabályok szerint a foglalkoztatáshoz szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartására terjedt ki. A jövőben lényeges változást jelent, hogy az ellenőrzés az okiratok kötelező tartalmi elemeinek betartását is felöleli. Ez a jogosultság megalapozza az eljáró felügyelők azon feladatát, hogy minősítsék a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött, a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatot. A minősítés eredményeként állapítható meg a szerződés típusa, elnevezésétől függetlenül, amely lehet munkaszerződés, vállal-kozási, vagy megbízási jogviszonyt keletkeztető. Ha azonban például "megbízási szerződés" a megkötött jogügylet elnevezése, de az tartalmazza a kötelező munkaszerződési elemeket - így a személyi alapbért, az ellátandó munkakört és a munkavégzés helyét -, az valójában munkajogviszonyt keletkeztető szerződés és aszerint kell kezelni a jogviszonyt keletkezése időpontjától.

Kiterjed az ellenőrzés a foglalkoztató kötelező írásbeli tájékoztatási kötelezettségére is. Az Mtk. alapvető rendelkezései között szerepel, hogy a munkáltató a munkavállalót köteles minden olyan tényről, körülményről, ezek változásáról - már a munkaszerződés megkötését megelőző eljárásban is - tájékoztatni, ami a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.

A munkáltató köteles továbbá tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv, vagy személy gyakorolja. Mint ismeretes, 2001. július 1-je óta a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg - de legkésőbb írásban a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül - a munkáltató tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkába lépés napjáról, a bérfizetés napjáról, az irányadó munkarendről stb. Szintén 2001. július 1-jétől a munkáltató írásban köteles - a munkaidőkeret alkalmazása esetén - tájékoztatni a munkavállalót a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a teljesítménykövetelmény és a -tényezők alkalmazása előtti közlésre vonatkozó szabályok megtartására is. Az Mtk. július 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100 százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. Ennek figyelembevételével kell meghatározni a teljesítménybér-tényezőket úgy, hogy a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Mind a teljesítménykövetelményt, mind pedig a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval.

Július 1-jétől a munkaügyi felügyelő legfeljebb 3 munkanapra bevonhatja az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokat, ha az azokról történő másolatok készítésére a helyszínen nincs mód. Az átvétel, illetve átadás tényéről tételes jegyzéket kell készíteni.

Amennyiben a felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, kötelezheti a foglalkoztatót szabályos tartalommal megfogalmazott munkaszerződés kiadására, a munkaidő betartására, a munkabér, szabadság stb. megállapítására.

Emelkedik július 1-jétől a kiszabható munkaügyi bírság mértéke. Az eddigi 1 millió forintos felső határ 2 millió forintra emelkedik, az 50 ezer forintos alsó határ meghagyása mellett. Több jogszabály megsértése, valamint az utolsó bírsághatározat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli ismételt bírság alkalmazása esetén az eddigi 3 millió forintos értékhatár is a duplájára, vagyis 6 millió forintra emelkedik, az 50 ezer forintos alsó határ változatlanul hagyása mellett.

Pontosítva lettek a bírság összegének meghatározására vonatkozó szempontok. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. Mindezen szempontok alapos mérlegelése után tehet javaslatot a munkaügyi felügyelő a bírság mértékére. Az új törvényi előírás nem teszi lehetővé, hogy a felügyelő a munkaügyi bírság alkalmazása mellett párhuzamosan szabálysértési eljárást is kezdeményezzen, amire az eddigi szabályok szerint lehetősége volt.