Tetemes bérkülönbségek
Bár az utóbbi hónapokban a német befektetők számára kedvezőtlen bértendenciák voltak megfigyelhetők a magyar piacon, az itteni és az anyaországban mért bérszínvonal különbsége még jelenleg is tetemes. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) mindkét országban tevékenykedő vállalatok bevonásával készített felmérése ötszörös bérszínvonalbeli különbséget állapított meg a magyar országos átlag és a bajor adatok között. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon ugyanazért az elvégzett feladatért 1000 euró (mintegy 250 ezer forint) jár, míg Bajorországban átlagosan ötezer euró kapható. A vásárlóerő-paritásban mért különbségek mellett a kamara tanulmánya arra is felhívja a befektetők figyelmét, hogy a számtani összefüggésekből adódóan egy 10 százalékos magyarországi "bérfelzárkózás" még mindig kisebb, 100 eurós többletterhet jelent, mint egy 3 százalékos bajor béremelés, amelynek többletköltsége 150 euró. Az idei évre várt béremelési mértékeknél ráadásul az inflációra is tekintettel kell lenni, amely a magyar gazdaságban ez évre 4,5 százalékra várható. A reálalapon számolt béremelés tehát 3-4 százalék csupán.
Ám a bajor szakemberek szerint mindez nem feledteti az itteni strukturális problémákat. Középtávon további forinterősödéssel számolnak, és az aktív népesség arányára, a jelentkező szakemberhiányra, a munkaerőpiac rugalmatlanságára, a bérkülönbségekre és a régiók közti fejlettségbeli eltérésekre hívják fel a figyelmet. A gazdaságilag inaktívak 2,23 milliós számát magasnak találják, ezen belül ugyanis 31 százalék a tanulmányokat folytató és 13,1 százalék a gyesen lévők aránya, a nyugdíjasok 31,9 százalékot képviselnek, a fennmaradó személyek besorolása pedig nem ismert. Problémás a szektorok szerinti megosztás: a mezőgazdaságban még mindig 6,2 százalék dolgozik, míg az uniós átlag 4,4 százalék. Az ipar 34,2 százalékban veszi ki a részét a foglalkoztatásból, az unióban ez az arány 27 százalék alatti. Ebből adódóan Magyarországon a szolgáltatási szektor mintegy 10 százalékponttal kisebb emberigényű. A munkaesélyekben országon belül is jelentősek a különbségek. Budapesten és vonzáskörzetében az alföldi átlagnál 36 százalékkal lehet jobban keresni és a munkanélküliség is csak 4,3 százalék, szemben az északi országrészben mért 8,5-es adattal.
