Vezetői üzleti gazdaságtan
A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem néhány éve felmérést készített, amelyben többek között arról kérdezték a vállalatvezetőket, hogy milyen tényezők fogják vissza leginkább versenyképességüket. A válaszok alapján elsősorban a költséghatékonyság és az információs rendszer fejlesztésére volna szükség. Nem véletlen tehát, hogy az egyetem vállalat-gazdaságtan tanszékének oktatói által fordított, a Panem gondozásában most megjelent Vezetői üzleti gazdaságtan - Haladó vezetői számvitel éppen ezekre a területekre összpontosít.
A tegnapi könyvbemutatón Reszegi László egyetemi docens, a kötet szerkesztője kiemelte: a címben szereplő számvitelen nem a bürokratikus elszámolást kell érteni, hanem a vezetői döntések információigényét kielégítő számvetést, elszámolást, bemutatást. Míg a könyvelőkkel azonosított, múltorientáltságú, bizonylatközpontú pénzügyi számvitel szigorú előírások szerint főként a külső érintettek (hitelezők, állam) informálását végzi, a vállalat saját igényeihez idomuló, nem pénzügyi információkat is tartalmazó vezetői számvitel a jövőre koncentrálva segít a stratégiai célok kibontásában.
Noha bizonyos esetekben a hagyományos számviteli rendszerek is kielégítő alapot adhatnak az üzleti döntések támogatásához, a soktermékes, több piacon jelen levő cégeknél az ilyen kimutatások nem elegendők. Az utóbbi évek gazdasági átalakulását látva pontosan ez okozza a legnagyobb problémákat az üzleti tervezésnél: a magyar vállalatok a nemzetközi piacokon túlnyomórészt árelfogadók, ezért költségversenyre kényszerülnek. Azok az idők azonban elmúltak már, amikor a kiadásokat leépítéssel, a fejlesztések visszafogásával, a felesleges eszközök eladásával mérsékelni lehetett. Ma a korábbinál pontosabb, naprakészebb teljesítménymérésre és üzleti tervezési rendszerekre van szükség.
Robert S. Kaplan és Anthony A. Atkinson könyve szemléletében is egyedi a hazai piacon, hiszen az általuk követett angolszász vezetői számviteli gondolkodásmóddal szemben az itthon eddig megjelent, az adatgyűjtés, költségmérés és -felosztás problémakörét boncolgató művek a német költségszámítás szemléletére építettek. A kötet nemcsak a pénzügyi tervezés támogatásához szükséges integrált információs rendszer kialakításához nyújt támpontot, de újszerű megközelítése révén a tulajdonosi értékmaximálásra építő teljesítménymérésre is lehetőséget kínál. Ebben a szemléletben az elmúlt években mind népszerűbbé váló, eltérés- elemzést végző kontrolling csupán részfeladat: a könyv horizontja a vállalat alapvető céljától egészen a napi üzleti döntések megalapozásáig ível. (VG)
