BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A betegek felének kell a COX-2

Hazánkban 1-1,5 millióra tehető a kopásos ízületi és gerincbetegségben, 120-130 ezerre a gyulladásos ízületi betegségben szenvedők száma, akik krónikus fájdalmuk miatt tartósan csillapítószerekre szorulnak. A súlyos mellékhatásokat okozó nemszteroid gyulladáscsökkentők évente 650 ember halálát okozzák. Az OEP biztató választ adott a betegszervezetek korszerűbb készítmények támogatását kérő levelére. A világon 30 millióan szednek nem szteroid gyulladáscsökkentőt naponta.

A közelmúltban a krónikus ízületi gyulladásokról tanácskoztak a világ vezető szakorvosai Lisszabonban, ahol összevetették a hagyományos, úgynevezett COX-1 gyulladáscsökkentők alkalmazását a fejlett világban általánossá vált, kevesebb mellékhatásokat okozó COX-2-vel, sőt a már elérhető közelségben lévő COX-3 készítménnyel. Kiderült, hogy a világon naponta 30 millió ember szed fájdalmának csillapítására nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-gyógyszer). A gyógyszert szedők 70 százalékánál azonban kisebb-nagyobb fokú gyomor-bél panaszok jelentkeznek, a hosszabb ideig tartó terápia során súlyos gyomorvérzés, fekély, gyomorfal-átfúródás alakulhat ki. Fokozott a kockázat azoknál, akiknek korábban gyomorfekélyük volt, vagy mellékvesekéreg-hormon eredetű gyógyszert, véralvadásgátlókat szedtek, dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, illetve 65 évesnél idősebbek.

A mellékhatások kialakulásának hátterében az áll, hogy a NSAID-szerek a gyomornyálkahártyát szabályzó kémiai anyagok (az ún. COX-enzimek) aktivitását gátolják. A COX-1 gyulladáscsökkentő kedvezőtlenül befolyásolja a COX-1 enzimvédő hatását. A COX-2 gátlóknál a fájdalomcsillapító-hatás mellett lényegesen enyhébbek a mellékhatások, mivel célzottan a COX-2 enzim blokkolásával fejtik ki fájdalomcsillapító és ízületi gyulladást csökkentő hatásukat, nem befolyásolják a COX-1 enzimvédő hatását.

Bálint Géza professzor, az Egészségügyi Világszervezet által 1999-ben meghirdetett csont és ízület évtizede program hazai koordinátora lapunknak elmondta: hazánkban 120-130 ezerre tehető a gyulladásos ízületi betegségben és 1-1,5 millió a gyulladásos ízületi gerincbetegségben szenvedők száma. A krónikus fájdalom szindrómája a civilizált világ népességének negyedét érinti. A professzor szerint a fájdalomcsillapítás nem csupán tüneti kezelés, a megfelelően kezelt betegnél ugyanis nem alakul ki az ízületet körülvevő izmok sorvadása.

Az úgynevezett COX-1 csoportba tartozó gyulladáscsökkentők sok embernél okoznak gyomor- és bélártalmat. Hazánkban évente 650-en vesztik életüket ennek következtében - mondta a professzor. A COX-2 gátlók közül két terméket támogat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ám az úgynevezett coxibtípusú gyógyszereket egyelőre nem támogatja. Megtudtuk, hogy az érintett betegszervezetek ez irányú kérésére kedvező volt az OEP főigazgatójának válasza. A professzor elismeri, hogy ezek a készítmények drágák, ám ha a korábbi szerek mellékhatásai következtében fellépő kiadásokat is számoljuk, már költséghatékonynak tekinthetők, állítja. Fontos tudni azonban, hogy akárcsak a klasszikus NSAID-gyógyszerekre, a COX-2 gátlókra sem reagál minden beteg, ezért a minél jobb választás a kívánatos.

Marc Hochberg amerikai professzor szerint egyébként minden készítménynek van mellékhatása. Így csak az lehet a gyógyszerkutatás célja, hogy a korábbiaknál még biztonságosabb szereket állítsanak elő. A gyógyszerhatás mechanizmusával összefüggő és azon alapuló mellékhatások nem kerülhetők el, különösen ha egy olyan kémiai anyag működésének gátlásán keresztül fejtik ki hatásukat, melyet a szervezet "normálisan" is termel, s ilyen a COX-1 rendszer is - tette hozzá.

Andrew Moore oxfordi professzor rámutatott: vannak tanulmányok, melyek azt igazolják, hogy a COX-2 gátlók alkalmazása költséghatékonyabb a COX-1 gátlóknál. Angliában ez utóbbit szedőknél a gyomor-bél rendszeri megbetegedések mellékhatásainak éves közvetett költsége egyénenként körülbelül 100 euró. A szigetországban 1 milliárd font a krónikus fájdalom kezelésének közvetlen, 11 milliárd font a közvetett költsége. A költséghatékonyságot az egyéb egészségügyi, gazdasági mutatókkal együtt kell nézni: például a munkaidő-kiesést, az életminőség mutatóit, a nem kívánt szövődmények költségeit. Moore professzortól megtudtuk, hogy az európai országok biztosítói különbözőképpen támogatják a korszerűbb COX-2 nem szteroid gyulladáscsökkentőket. Svájcban mindenki támogatással juthat hozzá, Angliában, de más országokban is orvosszakmai ajánlások vannak érvényben a gyógyszer felírására. Nem azt állítják az orvosok, hogy mindenkinek a legkorszerűbb gyógyszereket kell szedni, ez a betegeknek körülbelül felénél indokolt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.