A szél- és a napenergia nem ígér ipari méretű megoldást

Magyarország területének 19 százalékát erdők borítják. Az erdők élőfa-készlete hozzávetőleg 325 millió köbméter, az éves szaporulat 12 millió köbmétert tesz ki. A kitermelhető famennyiséget tíz évre szóló erdőtervek határozzák meg. Eszerint évente 9 millió köbméter termelhető ki. Ezzel szemben 1995-2001 között éves átlagban 6-7 milliót termeltek ki az állami erdőgazdaságok és a magánerdészetek. A különbséget egyértelműen ennek költségei és a várható bevétel közötti különbség, vagyis a fatermékek igen nyomott ára indokolja.

A kitermelt fa harmada lemez- és fűrészipari alapanyag, ebben a körben a kitermelés gazdaságos. A fatermékek döntő többsége azonban alacsony árfekvésű, úgynevezett sarangolt választék, amit a papír- és a forgácslapipar vásárol fel, egy jelentős részt pedig tűzifaként értékesítenek az erdőgazdaságok.

Szakértők ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: nyilvánvaló, hogy a jelenlegi termelés mellett számottevő tartalékai vannak a magyar erdőknek, az energiaipari felhasználás, tehát a biomasszából történő áram- és hőtermelés elterjesztése korántsem jelent veszélyt a magyar erdőkre.

Mint ismert, egyelőre két magyarországi erőmű tervezi, hogy széntüzelésű kazánjait teljes egészében, vagy részben faapríték-tüzelésre állítja át. A kazincbarcikai Borsodi Energetikai Kft. és a pécsi Pannonpower Rt. Mellettük több ipari nagyfogyasztó tervezi, hogy biomaszsza alapon állítja elő a működéséhez szükséges villamos, illetve hőenergiát.

A magyarországi megújuló energiaforrások közül a biomassza mellett leginkább a geotermális energia felhasználása jöhet szóba. Ennek komoly lökést adhat, ha rendeződik a sorsa a több ezer, szénhidrogén szempontjából meddő kutatófúrásnak. Több éve függőben lévő kérdésről van szó, amelynek rendezésére számos megoldási javaslat, sőt döntés is született, egyelőre azonban érdemben nem történt semmi. Néhány ilyen, úgynevezett CH-meddő kutat az érintett önkormányzatok, vagy épp az érintett térségben működő gazdálkodók, például kertészetek vettek használatba. A geotermális energia ipari méretű felhasználásában azonban komoly tartalékaink vannak.

A földhő és a biomassza ráadásul rendszerirányítási szempontból is kevésbé problémás. A szél- és naperőművek rendelkezésre állása ugyanis igen bizonytalan, alapvetően időjárásfüggő, ezzel szemben a biomassza és a geotermális energia is gyakorlatilag folyamatosan rendelkezésre áll.