Fúziós hullám előtt a gyógyszeripar
Élénkülni látszik a fúziós tevékenység a gyógyszeriparban. A háttérben nemcsak az áll, hogy kezd magára találni a részvénypiac, hanem az is, hogy sok orvosság szabadalmi védettsége lejár, helyettük jönnek az olcsó generikumok, s ez gyengíti a társaságok eredményeit.
Legutóbb a világ harmadik legnagyobb gyógyszergyártója, az amerikai Merck közölte, hogy az idei második negyedévi részvényarányos nyeresége 83 centre nőtt az egy évvel korábbi 77-ről, ez azonban döntően az árfolyamok kedvező alakulásának tulajdonítható. Eközben a konszern vezető készítményeinek - koleszterincsökkentő, ízületi gyulladás, magas vérnyomás elleni gyógyszerek - értékesítése csak kismértékben emelkedett. A vállalatóriás eladásai négy százalékkal, 13,28 milliárd dollárra nőttek a szóban forgó időszakban.
Számos gyógyszergyárnak viszont csökkent a nyeresége az idei év második negyedében: az Akzónak, a Johnson & Jonhsonnak, vagy az Abbott Laboratoriesnak. Igaz, mindegyiknél más-más volt az ok, de egy tény, bevételeik és nyereségük nem bővült a remélt ütemben: globálisan hat százalékkal nőtt a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalma a megcélzott két számjegyű növekedéssel szemben.
A háttérben az áll, hogy sok vállalatnál lejárt vagy hamarosan lejár fontos készítmények szabadalmi védettsége, s helyettük jönnek az olcsóbb generikumok, amelyek jelentős forgalmat visznek el a nagy cégektől.
Az új fejlesztések azonban csak lassan érnek be, nem mindig tudják ellensúlyozni a kieső bevételt, s a nagy gyáraknak a hírek szerint nincsenek igazán komoly, új fejlesztések a tarsolyukban. Ezért amikor egyáltalán fúzióra vagy vállalatfelvásárlásra gondolnak, akkor inkább a kisebb, innovatív, a gyógyszerkutatásban jeleskedő biotechnológiai cégek jönnek szóba, akár partnerként, akár úgy, hogy a gyógyszergyár egy-egy terméket vagy szolgáltatást vásárol tőlük. Tipikus példája ennek, hogy a Johnson & Johnson óriás cég megvette a parányi amerikai biotech vállalatot, a Sciost, vagy a Novartis az Idenixet.
