Harmincmilliárdos benzinturizmus
A magyarországi üzemanyagpiacon meghatározó szerepe van a 95-ös oktánszámú motorbenzinnek, részesedése meghaladja a 80 százalékot - mondja Wilde György. E típusból szerény, 1 százalék alatti növekedést regisztráltak az év első felében, ami csak részben ellensúlyozta a 91-esnél és a 98-asnál bekövetkezett jelentős visszaesést. Azt, hogy a 95-ös eladásai nem csökkentek, alapvetően az indokolja, hogy az ólompótló adalékot tartalmazó 98-as oktánszámú benzint (szuperpluszt) eddig vásárló autósok egy része inkább 95-öst vesz, és maga keveri az üzletben kapható ólompótló adalékot. Ezzel tankolásonként 3-400 forintot spórol - jelzi a szövetség főtitkára. A 91-es benzinnél a csökkenés egyik oka az, hogy egyre kevesebb autót terveznek ennek használatára, másrészt ezen járművek tulajdonosai adják az autósok legszegényebb rétegét. Nekik az adóemelés előtti ár megfizethetőbb volt.
Bár a 91-es benzin teljesen EU-konform, egyre kevesebb európai országban kapható. Egy tízéves rendelkezés szerint a benzinüzemű járműveknek működniük kell a 95-ös benzinnel is. Ma már jellemzően csak ilyen autók futnak a közösség országaiban. Németországban és Ausztriában például még forgalmaznak 91-est. Wilde György szerint példamutató, hogy az olasz kutaknál csak 95-ös benzin kapható.
A gázolaj forgalmának alakulása nehezebben mérhető, mert a felhasznált dízelüzemanyag legalább felét a nagy felhasználók, például a fuvarcégek a nagykereskedőktől veszik, így ez a mennyiség nem jelenik meg a MÁSZ statisztikáiban. A benzinkutaknál a gázolajforgalom is esett valamelyest, de kevésbé, mint a motorbenzin. Ezt részben magyarázza, hogy az európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is folyamatosan nő a dízelautók száma. Ausztriában például az új autók 60 százaléka dízel, Magyarországon pedig valahol 10 százaléknál állunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy Ausztriában lényegesen nagyobb az árkülönbség a gázolaj és a motorbenzinek között. Ott évi 10 ezer kilométeres futással már megtérül a dízelautók beszerzése, Magyarországon ehhez legalább 20 ezer kilométert kell futni évente, s az átlag magyar autós éves szinten legfeljebb nyolc-tízezer kilométert megy.
A MÁSZ főtitkára szerint aggasztó, hogy továbbra sem szűnik a benzinturizmus, s ma tulajdonképpen bármelyik irányba indulunk, a határon túl mindenütt olcsóbb az üzemanyag. Ennek egyértelműen az az oka - jelzi Wilde György -, hogy Magyarországon az áfa és a jövedéki adó is magasabb, mint bármelyik szomszédunknál. A motorbenzinek és a gázolaj adóterhelésére vonatkozóan egyébként nincs olyan egységes uniós norma mint a dohánytermékek körében. Ugyanakkor megvan a szándék az adóterhelés, és ezzel együtt az árak valamelyes kiegyenlítésére, ám addig is volna megoldás a szakmai szövetség főtitkára szerint. Az olasz példát említhetnénk, ahol a szlovén határszélen meglévő benzinturizmust sávos adóztatással sikerült visszaszorítani. A szlovén határ közvetlen közelében majdhogynem szlovén árakat alkalmaztak, s onnan távolodva több lépésben tértek át az olasz szintre.
A MÁSZ becslése szerint a benzinturizmussal az állam éves szinten mintegy 30 milliárd forinttól esik el, ennek kétharmad része jövedéki, egyharmada pedig általános forgalmi adó. Ezt a pénzt, vagy legalábbis ennek egy részét az autósok külföldön fizetik be.
