Új alapokon a szőlőfelvásárlás

Miskolc



Az állami tulajdonban álló Tokaj Kereskedőház Rt. az idei évtől változtatni akar a felvásárlási rendszeren. A termelőkkel hoszszú távú szerződéseket akar kötni, a felvásárlási ár alapja mindenkor az előző évi átlagár, a végleges összeg pedig a termés mennyiségétől és minőségétől függ - tudtuk meg Kiss Lászlótól, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatójától.

Bacsó András, a Tokaj-Oremus Kft. ügyvezető igazgatója (a kereskedőház korábbi vezérigazgatója) szerint Tokaj-Hegyalján sokkal több szőlőt termelnek, mint amennyit el lehet adni. A 2001-es irreálisan magas felvásárlási árak nem tettek jót a minőségi szőlő termelésének

Marczinkó Ferenc, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke jelezte, hogy a megoldás nem a borkészlet áron aluli eladása, mert az eleve csak veszteséget eredményezne. Változást hozhat az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely várhatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hozza. Két évvel ezelőtt például a hektáronként 9,89 tonna átlagos terméshozamot elérő borszőlőtermesztő gazdaság hektáronkénti bevétele valamivel több mint 494 ezer forint volt. A csatlakozás első évében az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetően ugyanez az összeg 646 ezer forint fölé emelkedhet.

A borértékesítésben a Tokaj Kereskedőház Rt. legfontosabb piacának továbbra is a hazai számít, de a stratégia része az export bővítése is. Nagy hangsúlyt fektetnek a tokaji bor korábbi hagyományos piacaira, Orosz-, Lengyelországra, Ukrajnára, de új piacokon is megjelennek.

A cég tulajdonosi jogait gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tavaly ősszel teljes vezetéscserét hajtott végre a borászati társaságnál. Az ÁPV Rt. igazgatósága közvetlenül is foglalkozott a kereskedőház 2001. évi ténykedésével és megállapította, hogy majdnem egymilliárd forint kárt okozott az akkori - irreálisan magas árat adó - szőlőfelvásárlási akció. A társaság 2001-ben 2,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a szőlőfelvásárlás feszültségeinek oldására, a készletek kivonására, megsemmisítésére közel 600 millió forintot fordítottak. A felvásárlás 300 milliós mínuszával együtt alakult ki a közel egymilliárdos veszteség.

A Szaniszló Sándor igazgatósági elnök és Kiss László vezérigazgató vezetésével felálló új menedzsment számára nyilvánvaló volt, hogy a továbbiakban a Tokaj Kereskedőház Rt. nem számíthat jelentősebb állami támogatásra. Ez azt jelentette, hogy új módszereket kell találni a szőlőtermés feldolgozására, értékesítésére, a cég ugyanis a jövőben nem vállalhatja fel, hogy egyfajta "szociális intézményként" válogatás nélkül mindent megvesz, ráadásul túlzott áron.

Az egyik megoldás lehet, hogy azt a szőlőt, amely amúgy sem felel meg a tokaj-hegyaljai minőségi követelményeknek, meg kell próbálni a borvidéken kívül értékesíteni. Természetesen ez csak szigorú ellenőrzés mellett képzelhető el: például ne lehessen tokaji néven értékesíteni a belőlük készülő bort. Ebben a szőlőtermelők segítségére lenne a Tokaj Kereskedőház Rt. Elsősorban az a mintegy 3 ezer gazda számíthat ilyen segítségre, aki már tavaly is szerződéses viszonyban volt a kombináttal