Útravaló

A sokszínű Szentföld és a Zene

A Noran kiadó vezetőjének, az író Kőrössi P. Józsefnek évekkel ezelőtt az a remek ötlete támadt, hogy tematikus kötetekben gyűjti csokorba azon kisprózai írásokat, amelyek az adott téma szerint egymáshoz illenek. Klasszikus magyar írók novellái, elbeszélései, karcolatai, tárcái, jegyzetei olvashatók így egy kötetben. A városokról szóló írások csokrában például megjelentek már magyar írók párizsi, velencei, bécsi, római, londoni, berlini novellái, nemrég pedig a Karcok a Szentföldről címet viselő, jeruzsálemi novellák. Tematikus kötetről lévén szó, a szerzők és a műfajok különbözőek, s csak témájuk szerint szerepelnek most egymás mellett. Az egyik legjobb írás Bródy Sándor elbeszélése a két suszterről, amely finom humorral mutat be koldusokat és susztereket, különféle mentalitásokat. Babits Mihály egy rézkarcalbumot méltat olyan elevenen, mintha ott járnánk a helyszíneken. A könyv egyik gyöngyszeme Márai Sándor 1927-es írása (Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem), amely néhány mondattól eltekintve mai, pontos látlelet is lehetne erről a vonzó-taszító városról. Sokféle műfaj, sokféle látás- és közelítésmód, amiből roppant érdekes kép rajzolódik ki. Amint a kiadó másik új kötetéből is, amely a Zene címet kapta. A kitűnő szerzők természetesen nem a zenét magyarázzák, hanem hangulatokat szőnek tovább, figurákat teremtenek, adnak vissza a maguk eszközével. Ebben a kötetben olyan írók szerepelnek több novellával is, mint Balázs Béla, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Szomory Dezső. Csupa remek novella, többségükre még finom humor is jellemző. A tematikus novellasorozat egyik legjobb kötete született meg Zene címmel. (EE)



Athéni gyilkosok

A kiváló spanyol író, José Carlos Somoza az olvasókat az ókori Athénba kalauzolja, ahol hősünknek egy látszólag megmagyarázhatatlan gyilkossági ügyet kell kiderítenie. Csakhogy a regény nem ilyen egyszerű, hiszen Héraklész Pontór (akinek neve nem véletlenül mutat hasonlóságot Agatha Christie Hercule Poirot-éjával) nyomozása mellett találkozhatunk még egy titkos szállal, amelyben végigkövethetjük a regény fordítójának mindennapjait, megismerhetjük a könyvhöz fűzött lábjegyzeteit. Somoza kötetében az ókori történet, illetve a XXI. században élő fordító élete összefonódik, s az athéni gyilkosságok kibogozója mellett az ő nyomozását is végigjárhatjuk, s már nem egy, hanem két rejtélyt kell megfejtenie az olvasónak, ha végére szeretne járni az eseményeknek. Ezek persze korántsem válnak el élesen egymástól, hanem összekapcsolódnak, s megesik, hogy a fordító, s vele együtt egy kicsit az olvasó maga is belecsöppen az általa fordított ókori történetbe. (BG)



A vörös sátor

Ugyancsak a régmúltba kalauzol bennünket Anita Diamant könyve, amely bibliai történetet dolgoz fel. A szerte a világon óriási sikert aratott könyvben keveredik a régmúlt a jelennel, hiszen a történetek, melyeket a vörös sátorban mesélnek egymásnak az asszonyok, a mai napig is foglalkoztatják az embereket. Mintha semmit sem változtunk volna hosszú évszázadokon keresztül, csupán az eszközeink lettek mások, hiszen ugyanazokról a kérdésekről és szenvedélyekről beszélnek a történetben szereplő nők, mint a mai kor embere: születésről, halálról, szerelemről, szexről, örömről és fájdalomról. Talán azért is volt olyan sikeres az egész világon ez a könyv, az olvasó mintha a saját élettörténetét hallaná a régmúlt korok elbeszélőinek szájából. S talán az olvasó elgondolkodik azon, hogy bármennyire meghatározza is életünket a technológiai fejlettség, az, hogy akár egy gombnyomással egész hatalmas rendszereket működtethetünk, mégis ugyanolyan gyengék és esendőek vagyunk, mint a történetben szereplő bibliai alakok, akik autó helyett szekérrel jártak, s egy füstös kocsma vagy egy gyorsétterem helyett egy vörös sátorban mesélték el egymásnak történeteiket. (BG)