Az EU padlóra küldi a hazai focit

Az uniós csatlakozással megszűnik a profi labdarúgók egyéni vállalkozói státusa, a munkaviszonyba való átsorolásuk jelentősen megnöveli a klubokat működtető gazdasági társaságok anyagi terheit is, így csak úgy kerülhető el a teljes csőd, ha csökkennek a labdarúgók fizetései. Szieben László, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) igazgatója úgy véli, a játékosok jövedelme legalább 25 százalékkal csökken.

A kevésbé felértékelt labdarúgók így csak a korábbi átlag évi bruttó 5-7 millió forintos kere-setüknek mondhatnak búcsút, míg az itthon sztároknak tartott futballisták a 20-40 millió forintos jövedelmük egy részétől esnek el.

Kérdéses azonban, miként lép életbe az EU-csatlakozás kapcsán már megkezdett sporttörvény-módosítás erre vonatkozó szabályozása.

Azaz mekkora határidőt engedélyeznek az átállásra - hívta fel lapunk figyelmét Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szakszervezetének főtitkára. Szieben László tudomása szerint legalább kétéves türelmi idővel kellene módosítani a meglévő jogszabályokon.

Kilenc hónappal az európai uniós csatlakozás előtt komoly problémát jelenthet az is, hogy erősödés helyett jelentősen meggyengült a hazai futballgazdaság. Ennek legkézzelfoghatóbb jele, hogy az első osztályú klubokat működtető gazdasági társaságok átlag 28 százalékkal kisebb költségvetéssel gazdálkodnak a nemrég elkezdődött 2003/2004-es szezonban, mint a korábbi bajnokságban - mondta Szieben László.

Az UTE büdzséje például 44 százalékkal csökkent a korábbi közel 700 millió forintról. A jelenlegi legtőkeerősebb társaság az FTC Rt., amely kb. egymilliárd forintos költségvetéssel vágott neki az ősznek. Átlagosan azonban mindössze 300-400 millió forintos büdzsével mozgatják a klubokat. A legkisebb összeggel, 180 millió forinttal a Balaton FC csapata indult el a bajnokságban.

Szieben László szerint jelenleg is tart a komoly konszolidációs időszak, aminek célja a sportvállalkozások gazdasági és jogi megbízhatóságának növelése lehetne, például egy a liga által kiírt ösztöndíjrendszer segítségével. De ma mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy nincs semmilyen gazdasági indoka a magyar labdarúgás európai versenyképességének. Mint mondta: Nyugat-Európában a hazai futballtársaságokhoz képest még mindig 40-50-szeres költségvetéssel gazdálkodnak, és a futball szakmai és társadalmi elfogadottsági indexe is legalább tíz évvel a magyar előtt jár. Nem is beszélve csak a sportvállalkozásokat sújtó vállalkozási diszkriminációról. Szieben László szerint a hazai futball megerősödéséhez elengedhetetlen, hogy a tehetséges magyar játékosok itthoni profi képzést követően néhány évig külföldi klubokban is játéklehetőséghez jussanak. Az MLL igazgatója hangsúlyozta azt is: az uniós tagság előnyöket is tartogat. Az EU-n belül ugyanis számbeli korlátozás nélkül igazolhatnak a klubok uniós országból érkező játékosokat, azaz elképzelhető, hogy több magyar futballista is lehetőséghez jusson nyugat-európai csapatokban, de Magyarországon az utánpótlás-nevelésre, sportolói karrierépítés lehetőségére kell fektetni a hangsúlyt, ami nem nélkülözheti az állami szerepvállalást. Így van ez a gazdaság más részein is - hiszen az állam képezi a humánerő-utánpótlást -, miért lenne ez másképp a futballgazdaságban? - véli a liga igazgatója.