Bogaras nyár végi napok és éjszakák
Ugyan hazánkban a rovarcsípések nem túl veszélyesek, néha azonban gyulladást okoznak. Ez annak a következménye, hogy a szúrásukkal a bőrfelszínről kórokozót juttatnak a bőrsejtbe, amelyek aztán ott elszaporodnak. Van, akinek szervezete az átlagosnál érzékenyebben reagál a csípésekre, s a sebbe jutó toxinok percek alatt savós vizenyőt, allergiás gyulladást okoznak. Legsürgetőbb a nyálkahártyacsípés ellátása. A test e felülete ugyanis a legérzékenyebb, és szinte semmi sem akadályozza meg a fertőzés, vagy az allergiás gyulladás terjedését.
A méh- és a darázscsípés mindenki számára kellemetlen, sokan mégis inkább ezt a kis kellemetlenséget is vállalják, csak hogy mezítláb focizhassanak. Kisgyermekeknél pedig szóba sem jön a megelőzés tudata, ezért rájuk a felnőtteknek kell ügyelni. Lehetőleg ne hagyjuk őket magukra a virágágyások közelében, amelyek vonzzák a rovarokat.
Általában nincs is baj, hiszen a méh fullánkját kis csipesszel vagy tiszta körömmel kiszedhetjük a bőrünkből, a darázs nemigen hagyja el a fullánkját. Ha mégis bent maradt a fullánk, ügyelni kell a kivételre, mert ha összenyomjuk, a mérget még mélyebbre juttatjuk a bőrben. A sebet lágyan, bő vízzel le kell mosni, a dörzsölést kerülni kell. A csípés helyén elfehéredik a bőr, majd kicsit megpirosodik, a fájdalom azonban kis borogatás után általában gyorsan elmúlik.
Az otthoni kezelés csípés esetén a savas mérget semlegesítő oldat, például szódabikarbóna-paszta, hígított ammónia lehet. Darázscsípésre gyenge ecetes levet, citromlevet alkalmazhatunk a lúgos méreg semlegesítésére. Egyébként ha nem tudjuk pontosan, hogy méh, vagy darázs csípett-e meg, allergiaellenes antihisztaminkrémet alkalmazhatunk, amit a gyógyszertárakban lehet kiváltani.
Ám a tünetek lehetnek erőteljesebbek is. Előfordul, hogy az elfehéredett bőrfelületet vörös színű gyűrű veszi körül, majd komoly duzzanat alakul ki, s a testfelület fölmelegszik. S ha mindez sápadtsággal, hideg verejtékezéssel, légszomjjal, álmossággal, esetleg eszméletvesztéssel jár, azonnal mentőt kell hívni. Ez esetben ugyanis a csípést elszenvedett ember allergiás az állati nedvre. Még súlyosabb a baj, ha a csípés a szájat, esetleg a torkot, a nyelvet érte, hiszen a duzzanat akadályozza a légzést, gyors orvosi beavatkozás híján fulladást okozhat. Egyébként amíg az orvos megérkezik, jegelni kell a csípés helyét.
A méhek, darazsak csípése ritkán, de a lódarazsaké gyakran súlyos komplikációt okoz az arra túlzottan allergiás embereknél. Náluk akár a vérkeringés összeomlását is előidézheti az allergiás reakció, az immunrendszer túlzott védekezőképessége. Az anafilaxiás sokknak nevezett hirtelen baj a szakszerű és gyors orvosi beavatkozás híján halálhoz is vezethet. Ennek elkerülése végett az orvosok erős antihisztamin- és szteroidkezelést nyújtanak a sokk megszüntetésére.
A pókok és a százlábúak marása is fájdalmas, de a hazai fajok ártalmatlanok.
Hazánkban a kullancscsípés a legveszélyesebb, habár semmi fájdalommal nem jár, ezért nem vesszük észre. A kullancsok ellen legjobb a csípés megelőzése, ha magas szárú cipőt, hosszúnadrágot, hosszú ujjú inget, kalapot viselünk. S a kullancs nem szíveli például a háztartási és illatszerboltokban kapható Szuku illatát. Ennek kenőcs változatát a bőrre vihetjük fel, de már szórófejes változatban is kapható. Fontos tehát, hogy a kirándulások után alaposan nézzük át testünket, nem fúrta-e be magát ez az alattomos állatka. Különösen a testhajlatokat, a meleg testrészeket, a gyermekek fejét kedveli. A bőrbe csimpaszkodva a potrohában lévő véres nedvet bejuttatja a megtámadt emberbe, s közben megkezdi a vérszívást. Ezért nagyon fontos a gyors eltávolítása. Legcélszerűbb e célra a gyógyszertárakban kapható speciális csipesz. Lényeges, hogy az állatot a bőrfelszín fölött fogjuk meg, így elzárható a tápcsatornája, s megakadályozható, hogy a fertőzött béltartalom bejusson a szervezetbe. A sebet alkohollal, több napon át alaposan le kell mosni, s számoljunk azzal, hogy a csípés körül napokig duzzanat marad. Ám ha körkörös gyűrűk alakulnak ki, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert valószínű, hogy megfertőződtünk.
A kullancs többféle kórt okozhat. Az általa előidézett agyvelőgyulladás (enkefalitisz) ellen van megelőző védőoltás, amelyet célszerű már télen kérni az orvostól, hiszen a kullancsok a fagy engedésével már nyüzsögni kezdenek. A betegség kezdeti tünete a magas láz, az étvágytalanság, a levertség, a fejfájás. Ezek a tünetek a csípés után egy-két héten belül jelentkeznek, és általában kezelés nélkül elmúlnak. Az esetek egy részében azonban a csípés után akár egy hónappal újra magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság jelentkezik, s megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok. A Lyme-kór leggyakrabban bőr-, ízületi, idegrendszeri, szív- és szemgyulladást kiváltó bakteriális fertőzés. A Lyme-kór első jele a bőr kokárdaszerű, alig észrevehető, gyűrűs gyulladása. Ezt gyógyszeres terápiával, antibiotikummal kezelik az orvosok; a kezelést időben kell megkezdeni, mert az ízületi gyulladás krónikussá válhat. A kullancs által szállított nyirokcsomó-bántalmat (tibola) egy másfajta kullancs terjeszti, mint a Lyme-kórt. Ez az állat elsősorban a hajas fejbőrt támadja meg. Nyolc-tíz nap múlva jelennek meg az első tünetek: láz, hidegrázás, rossz közérzet. A csípés közelében megduzzadnak a nyirokcsomók, a csípés helyén hólyag jelenhet meg, Ez a betegség antibiotikummal kezelhető.
Egyébként a kullancs ellen a közegészségügyi védekezés nehezen oldható meg, nem lehet egész erdőségeket vegyszerrel kezelni. Amerikában próbálkoztak ezzel, a vegyszerek hatása azonban csak átmeneti volt. A kiskerteket az Acetellic 50 EC rovarirtó szerrel lehet permetezni, ami csökkenti a kullancsok számát (dr. Lakos András).
Kellemetlen nyári rovar a szúnyog. A hazai fajták azonban a zümmögésük, kellemetlen és szemtelen csípésük miatt üldözendők, ám nem terjesztenek semmiféle kórt. Elsősorban a vizes, meleg környezetet kedvelik. Védekezni különféle szúnyogirtó szerekkel, gyertyákkal, testápoló készítményekkel lehet ellenük.
