Formálódik a repülőtér-hálózat
Az elmúlt évtized jelentős változást hozott a hazai repülőterek életében, hiszen jó néhány helyen több-kevesebb sikerrel beindult a forgalom. A kormány a debreceni és a sármelléki mellett még további közel egy tucat repülőtér fejlesztését ösztönzi közvetett módokon. A reptereken szükséges beruházások értéke egyes becslések szerint 14-16 milliárdba, míg más számítások szerint 10-12 milliárdba kerülne. A lehetőségeket figyelembe véve e célt - egy jól működő regionális hálózat kiépítését - is csak két ütemben lehetne megvalósítani. Az első lépcsőben - amelynek munkálatai napjainkban is folynak - a debreceni és a sármelléki légibázis fejlesztése mellett Győr-Pér, Pécs-Pogány, Szeged, Békéscsaba és Nyíregyháza korszerűsítése indult, illetve indulhat be. A második ütemben lehet szó Budaörs, Fertőszentmiklós, Siófok-Kiliti, Miskolc és Kaposvár-Kaposújlak felfuttatására.
Az egyes esetekben a fejlesztés, fennmaradás eszközei különbözőek. A debreceni reptér megpróbál önállóan talpra állni, hiszen a város a szükséges fejlesztésekre egymilliárd forintot biztosít. Kevésbé jó a helyzet a sármelléki Balaton West Airportnál, ahol a megoldás lehet a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport segítő keze. Győrben összefogással megépült a repülőtér első üteme, ám az üzemeltetés finanszírozása nem zökkenőmentes. A pécs-pogányi légikikötő 1,27 milliárd forint értékű beruházása a tavasszal kezdődött meg, s várhatóan szeptembertől fogad 50-93 fős gépeket. Szegeden meghiúsultak a korábbi nagyszabású elképzelések, jelenleg egy szerényebb légikikötő tervei körvonalazódnak.
A vidéki légikikötőkben a kívánatos forgalom - becslések szerint évi 50 ezer utas - eléréséhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közül az egyik - a hazai repterek életében sarkalatos kérdés - a nemzetközi forgalomba való bekapcsolódás, amihez alapvető az országba való beléptetés, a határnyitás jelenleg bürokratikus rendszerének a megszüntetése. E kis reptereken ugyanis az érkezés és az indulás szándékát a jogszabály szerint egy munkanappal korábban jelezni kell az érintett hatóságoknak, a rendőrségnek, a határőrségnek és a vámőrségnek. A szándékolt fel- vagy leszállás azonban változhat, így a gépek fogadása nehézkesen működik, és több repülőtér véleménye szerint nagyon költséges is. Ahol azonban éves szerződést köt a reptér a hatóságokkal, ott a bejelentés kedvezőbb lehet.
A határnyitás gondja, bár rendszeresen fogad gépeket külföldről a Balaton West Airport, érinti e légikikötőt is. Könnyebbség számukra, hogy a GKM turisztikai államtitkársága évek óta áprilistól októberig finanszírozza e költségeket, ami az idén 35 millió forint. Ma már a 24 órás bejelentési kötelezettséget sikerült a sármellékieknek három órára csökkenteni. Hasonlóképpen támogatást kap a debreceni légikikötő is, ahol 10 millió forint az idén a juttatás. Győrben is hasonló problémával küszködnek a külföldiek fogadásában, ami ráadásul számukra jelentős költséget is jelent. Mint Vadász László, a győri repülőtér vezetője mondta, főként a határőrség díjai jelentősek, a vámőrség némileg kedvezőbb árakon dolgozik. A működéshez már az is nagy segítség lenne, ha az állami szervek nem a számukra igen magas díjakkal dolgoznának, hanem ezekből kedvezményt kaphatnának. A győr-péri repülőtéren egyébként jelenleg napi kétszer egyórás határnyitás van, s a bejelentési kötelezettséget is sikerült az érkezés előtt három órára mérsékelni.
Jelenleg a légiforgalmi irányításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat a debreceni és sármelléki reptérnek - egy kormánydöntés alapján - a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat ingyen nyújtja, ez hosszú távon nem maradhat fenn - vélekedik Bakos József légiforgalmi főosztályvezető. Ugyanis a HungaroControl bevételei a légitársaságok, egyéb légi járműveket üzemeltető cégek által fizetett átrepülési díjakból származnak. Így e kör finanszírozza most a két vidéki légikikötőnek nyújtott szolgáltatást. Ezt pedig az érintett nemzetközi szervezetek nem nézik jó szemmel, főként nem hagyják ezt - a versenysemlegesség okán - az EU-csatlakozást követően. Így arról nem lehet szó, hogy a többi hazai reptér is ingyen kapja e szolgáltatásokat. Sőt, vélhetően a mostani gyakorlaton is változtatni kell.
Az északnémet utazók körében komoly érdeklődés lehet Magyarország iránt akkor, ha könynyen és gyorsan elérhetők lesznek egyes üdülőhelyek - vélekedik Róna Iván, a Hunguest Hotels Rt. berlini cégének, a Donau Travel Service-nek ügyvezetője. A turisztikai szakember szerint - s e vélekedéshez csatlakozik Tar Gábor, az MT Rt. londoni képviselője is - Sármellék és Debrecen könnyebb helyzetben van, hiszen e repterek környékén már most van vonzó turisztikai termék, a gyógyvíz. Itt a kereslet is meglenne, s a kínálat is megfelelő. A légi közlekedés megteremtése fontos lenne, hiszen a gyógyvíz miatt hozzánk érkező idősebb korosztály nem szívesen veszi igénybe a hosszú autóbuszos utazást, ám ha repülővel kényelmesen elérheti ezeket az üdülőhelyeket, szívesen jönne.
