Forrponton az európai atomerőművek
Európa-szerte ritkán tapasztalt hőség apasztja-melegíti a folyókat, ami szinte valamennyi erőműtípus - de főként az atomerőművek - hűtését hátrányosan érinti. Elsősorban Franciaország került nehéz helyzetbe, de Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában is kényes az egyensúly, Hollandiában pedig épphogy elkerülték a korlátozást.
Franciaországban négy atomerőmű termelését korlátozzák, a szokásos felére csökkentik az áramexportot és növelik az importot Németországból. Az ország 58 erőműve állítja elő az áram 70 százalékát, s működésükhöz hűtőfolyadékként folyóvizet használnak, de a nagy kánikula miatt igen alacsony a vízállás. Az ipari miniszter elmondása szerint néhány atomerőmű hőmérséklete megközelíti a megengedett 50 Celsius-fokos határértéket, így két választásuk lehetett: vagy vissza kell fogniuk az áramtermelést, vagy a megengedettnél magasabb hőmérsékleten engedik vissza a vizet a folyókba.
Németországban egyelőre nem tartanak áramellátási zavaroktól, a jelenlegi ellátási helyzetet stabilnak ítélik meg a termelők. Ugyanakkor jó néhány atomerőmű teljesítményét egyes esetekben a kapacitások felére voltak kénytelen csökkenteni, mivel az atomerőművekből kikerülő hűtővíz túlságosan felmelegítette volna a folyókat, illetve az azokból kiemelt víz túlságosan meleg.
A krümmeli, Hamburg melletti atomerőmű a múlt hét óta 60 százalékos kihasználtságú, az Energie Baden-Württemberg erőmű pedig a szokásos árammenynyiség 80 százalékát szolgáltatja csak. Olaszországban és Portugáliában máris hiányok léptek fel, Belgiumban és Franciaországban július vége óta visszafogott teljesítménnyel dolgoznak az atomerőművek.
Hollandiában a hét elején a villamosáram-termelőknél kilenc év óta először magas fokú vészhelyzetállapotot rendeltek el, mivel a folyókból nyert hűtővíz túlságosan meleg lett. Az áramkimaradásokat a bevetett tartalékok segítségével kerülték el. A lipcsei és amszterdami áramtőzsdén szokatlan magasságokba szökött a villamos energia jegyzése, ezt azonban hosszú távon nem fogják érzékelni a végfogyasztók. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hőség gyakorlatilag egész Európát sújtja, ezért nem nagyon lehet importált árammal számolni, nem lesz elég energiafelesleg, amit az egyes államok egymásnak átadhatnak. Franciaország például, amely tavaly növelte áramexportját, az idén azt már csökkenteni kényszerült. (Az EU legnagyobb áramimportőrei: Olasz-, Finnország, Hollandia és Nagy-Britannia.) Az Edf például nyáron hagyományosan jelentős mennyiségű áramot importál Skandináviából, de most ott is nehézségek adódtak a szokásosnál jóval magasabb hőmérséklet miatt.
Ugyanakkor az Európai Bizottság is bejelentette, hogy az EU nem rendelkezik áramtartalékokkal közösségi szinten akkora mértékben, ahogyan ilyen készleteket nyersolajból felhalmoztak.
Magyarországon a tartós kánikula miatt nincs szükség óvintézkedésekre - közölte lapunkkal Müller Mihály, a Magyar Villamos Művek Rt. kommunikációs vezetője. Nem kell leállítani a paksi atomerőművet, a hűtést ugyanis olyan dunai vízállásra tervezték, amely a valaha előfordult legalacsonyabb vízszintnél is egy méterrel alacsonyabban van. A Duna nagy kiterjedése miatt nem tud annyira felmelegedni, hogy az problémát jelentsen - mondta a Világgazdaságnak Kovács Balázs, a Paksi Atomerőmű kommunikációs főosztályvezetője. Hozzátette: a külföldi erőműveket általában kisebb vízhozamra (tóra) építették, ami gyorsabban felmelegszik.
Azokon a napokon, amikor 28-30 Celsius-fokot mérnek, az átlagosnál 5-6 százalékkal több áramra van igény Magyarországon. Tomboló kánikulában pedig még ennél is többet használunk fel. Ez a hazánkban is viharos sebességgel terjedő hűtő- és légkondicionáló berendezések energiaigényével magyarázható. Ha az összes klímaberendezés működik az országban, akkor az a paksi atomerőmű egy teljes blokkjának termelését lefoglalja.
Szakértők szerint az áramtermelés jelenlegi nehézségei egyszersmind jó alkalmat adnak az áram- és gáztermelés liberalizálásának, illetve az alternatív energiaforrások jobb hasznosításának újragondolására. A német erőművek például egyebek mellett arra várnak, hogy megtudják: milyen feltételekkel indíthatnának újra régi szén-, és gázerőműveket az atomerőművek helyettesítésére. Arról is szeretnének többet tudni, hogy milyen hatással lesz a szénerőművekben termelt villamos energia árára az, ha 2005-ben megkezdődik a "cserebere" a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal.
