Bővülő gazdasági szabályozók

Január 1-jétől fokozatosan, több év alatt vezethetik be a több díjfajtából összeálló ökoadót, amelynek életbelépésével teljesen új elemmel bővül a gazdasági szabályozók rendszere a környezetvédelemben. Az ökoadó bevezetésére vonatkozó törvényjavaslat már elkészült, s ezt a jövő évi adószabályokat összefoglaló tervezettel együtt még szeptember vége előtt az Országgyűlés elé terjesztik, hogy a végleges jogszabályt november 15-ig ki lehessen hirdetni. Az ökoadók közül elsőként a - levegő-, víz-, és talajterhelési díjból álló - környezetterhelési díjat, valamint az energiaadót vezetik be. A környezetterhelési díjak közös eleme, hogy nem egy termék, vagy egy tevékenység, hanem a közvetlen környezetterhelés után kell majd fizetni - fejtette ki kérdésünkre Tátrai Miklós, a KVM közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkára.

A levegőterhelési díjat azoknak a vállalkozásoknak kell majd leróni, amelyek pontszerű forráson - kéményen - keresztül bocsátanak ki légszennyező anyagokat a környezetbe. Ezt csak a magánvállalkozásoknak kell majd megfizetni, a gépjárművek és a lakóépületek tulajdonosai, valamint a közintézmények nem tartoznának a kötelezetti körbe. A környezetterhelési díj bevezetésére vonatkozó törvény mellékletében részletesen szabályoznák, hogy az egyes szennyező anyagok után mekkora díjat kell majd fizetni. Ennek mértékét a kibocsátott szennyező anyag mennyiségével arányosan állapítják meg, alsó mennyiséghatár nélkül, így az érintett körben a kisvállalkozásokat is fizetésre kötelezik.

A vízterhelési díjat hasonló elv alapján vetnék ki azokra a vállalatokra, amelyek pontszerű forráson keresztül bocsátanak ki szennyvizet az élővizekbe. Ez elsősorban azokat a csatornázási cégeket érinti majd, amelyek az összegyűjtött szennyvizet tisztítás nélkül juttatják a környezetbe.

A két díj az állami költségvetésbe folyik majd be, ám az érintetteknek jövőre a teljes díjnak csupán 40 százalékát kell kifizetni. A kormány jövőre mintegy 11 milliárd forint költségvetési bevételre számít ebből a forrásból, s ezt követően a díjak mértéke évente fokozatosan emelkedik, s a teljes összeget 2008-ben kell először kifizetni a kötelezetteknek. A környezetterhelési díjból befolyó összeg nem a KVM bevételeit gyarapítja, mivel az ebből származó adóbevétel a büdzséből nem kerül automatikusan a környezetvédelmi kasszába. Ugyanakkor az ökoadó önmagában is mérsékli a környezet terhelését, mivel a cégeket arra ösztönzi, szennyezéscsökkentő beruházásokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy kevesebbet kelljen befizetniük. Emellett a díj a környezetet terhelő technikával gyártott termékek árát is megemelheti, s ez a fogyasztói magatartás megváltoztatását ösztönözheti - fejtette ki Tátrai Miklós.

Az érintetteknek a díjat önbevallásos alapon kell majd fizetni negyedévente, előlegfizetési kötelezettséggel. Az előírások betartását az APEH és a környezetvédelmi felügyelőségek ellenőrizhetik majd, amelyek pontatlan bevallás esetén a kamatokkal terhelt, elmaradt összeg pótlólagos behajtása mellett adó- és környezetvédelmi bírságot is kiszabhatnak majd. Az Országos Környezetvédelmi Tanácsban lefolytatott egyeztetésen a vállalkozói szféra részéről elhangzott észrevételek hatására a KVM néhány ponton módosított az eredeti elképzeléseken, így a hulladékhasznosító vállalkozások automatikusan mentesülnek majd a díjak fizetése alól. Ennek kapcsán a zöldtárca elfogadta, hogy az említett cégek különböző környezetszennyező hulladékokból állítanak elő új alapanyagokat vagy termékeket, ezért indokolatlan lenne őket különféle környezetterhelési díjakkal sújtani.

A környezetterhelési díj harmadik elemeként a talajterhelési az önkormányzatok bevételeit gyarapítja majd. Ezt 2005-től azoknak az ingatlantulajdonos magánszemélyeknek és cégeknek kell fizetni, amelyek környezetében már kiépítették a csatornahálózatot, ennek ellenére egyelőre nem csatlakoztak rá a rendszerre. (NIG)