Hálózatot fejleszt az MVM
Az MVM Rt. stratégiájának alapvető eleme a nemzetközi távvezetéki összeköttetések erősítése - mondta Pál László, a társaság vezérigazgatója a cég hétfői rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatón. A villamos művek jelenlegi nemzetközi összeköttetései, akárcsak az európai rendszer egésze, főként az úgynevezett nemzetközi kisegítés kiszolgálására, és kevésbé az áram-külkereskedelemre alkalmasak. Elsősorban északon, a szlovák-magyar határszakaszon szűkösek lehetőségeink, miközben ebből az irányból volna mód jelentős mennyiségű versenyképes áram importjára, illetve ebből az irányból szállítanának, többek között Magyarországon keresztül, jelentős mennyiségű energiát a Balkánra, illetve Európa déli részére.
Pál László a hét végi olaszországi áramhiánnyal kapcsolatban jelezte, a magyar-szlovén távvezetéki kapcsolat kiépítése révén például Magyarország számára komoly export-, illetve tranzitpiaci lehetőségek nyílnának Olaszország északi részén. A szlovén-magyar távvezeték magyar oldali része már elkészült, a szlovén féllel a közelmúltban állapodott meg az MVM Rt., hogy 2007 végére az ő oldalukon is elkészülnek a szükséges fejlesztésekkel.
Az MVM Rt. hétfői rendkívüli közgyűlésén jóváhagyta a Vértesi Erőmű Rt.-ben meglévő MVM-részvények értékesítését is. A vezérigazgató emlékeztetett, hogy a szenes erőműveket üzemeltető társaság az elmúlt években sokaknak és sokszor okozott komoly fejtörést. Hasznot már évek óta nem hozott a tulajdonosoknak, vagyonértéke folyamatosan csökkent, és reális esélye volt, hogy 2004 végére teljesen elveszítse azt. Ugyanakkor a társaságnak komoly kötelezettségei vannak. Egyebek mellett állami garanciavállalással folyik az oroszlányi szenes erőmű rekonstrukciója, amelynek gazdaságossága kétséges a versenypiaci körülmények között. Pál László utalt rá, hogy az MVM Rt. feltételül szabta a privatizáció előkészítésekor, hogy a villamosműveket a magánosítást követően semmilyen foglalkoztatási kötelezettség ne terhelje, és hosszú távú áramvásárlási szerződést se kelljen kötnie az erőművel. Mint ismert, a Vértesi Erőművet egy magyar befektetőkből álló, Kapolyi László nevével fémjelzett konzorcium vásárolta meg, közel 3 milliárd forintnyi készpénzzel, amiből 1,8 milliárd az MVM-et illeti.
