Kényszerpályára került az egyetlen ember, aki még Putyinnak is ellent mer mondani - muszáj valamit kezdeni a rubel árfolyamával
Az orosz központi bank fél százalékkal, 14,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, hogy enyhítse a lassuló orosz gazdaságra nehezedő nyomást, miközben megőrzi az óvatosságát is a bizonytalan nemzetközi környezetben. A lépés összhangban van a várakozásokkal, ám ennek kapcsán a jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a mögöttes árnövekedési ütem még nem mérséklődött. Ennek ellenére a jegybank folytatta a tavaly nyáron megkezdett kamatvágási ciklusát.
Nem enged a szigorából az orosz jegybank
Az Elvira Nabiullina vezette jegybank a külső környezetben és a fiskális politika paramétereiben rejlő bizonytalanságra is felhívta a figyelmet, ám nyitva hagyta az ajtót további kamatcsökkentések előtt, ha az infláció lassulása stabilizálódik.
Az orosz gazdaság 1,8 százalékkal csökkent az év első két hónapjában, amiben a központi bank szigorú monetáris politikája is szerepet játszott.
A múlt héten már Vlagyimir Putyin orosz elnök is magyarázatot és lépéseket követelt a döntéshozóktól a Bloomberg összefoglalója szerint. A központi bank azonban főként az infláció miatt aggódik, korábban a lassulást ideiglenes jelenségnek nevezte, ahogy a háztartások és vállalkozások alkalmazkodnak a magasabb adókhoz.
A kormányzati költekezéssel és az iráni háborúval kapcsolatos bizonytalanság ugyanakkor egyelőre megakadályozta, hogy a jegybank agresszívebben lépjen. Bár az iráni háború miatt erősödő rubel enyhíthet az inflációs nyomáson, a költségvetés bevételeinek nem kedvez, hiszen az olajat dollárban árazzák. Az erős rubel olcsóbbá teszi az importot, ám ezt az Oroszország ellen bevezetett szankciók nehezítik. A konfliktusnak ráadásul az energia mellett más területeken is lehet árfelhajtó hajtása.
A jegybank tartja a gyeplőt, a kormány szórja a pénzt
Nabiullinát azonban nemcsak a háború lehetséges inflációs hatása aggaszthatja, hanem a költségvetés növekvő kiadásai is. Az első negyedévben 17 százalékkal nőtt a költekezés, így elképzelhető, hogy a kormány a tervezettnél többet költ idén – írta a kamatdöntés előtti jegyzetében az Alfa Bank. A döntést indokló közleményében erre a jegybank is felhívta a figyelmet, hozzátéve, hogy
a strukturális költségvetési hiány növekedése feszesebb monetáris politikát követelhet meg, mint az alapforgatókönyv.
A gazdasági minisztérium hetente megjelenő adatai szerint az infláció ebben a hónapban 5,7 százalékra csökkent a márciusi 5,9 százalékról, míg az inflációs várakozások 13,4 százalékról 12,9 százalékra mérséklődtek. A központi bank idén 4,5-5,5 százalékos inflációra számít. A gazdaság lassulása miatt azonban a jegybank akár arra is kényszerülhet, hogy a vártnál gyorsabban enyhítsen szigorán, noha az Ukrajna ellen vívott háború miatt egyre súlyosabb gondot jelent a munkaerőhiány is, ami szintén az árak növekedésének irányába hat.
