Kedvezőbb lett az árampiac

A stabil szabályozási környezet kialakulása élénkítőleg hatott a villamosenergia-ipari beruházásokra - mondta lapunknak Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke a piacnyitás eddigi tapasztalatait összegezve. A vezető jelezte: a hivatal engedélyezési osztályán folyamatos az érdeklődés a nagyobb léptékű, több száz megawattos fejlesztések engedélyezése iránt. Szakértők becslése szerint évente 40-50 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, jellemzően hálózataik fejlesztésére az áramszolgáltatók, és legalább 10 milliárd forintot költenek

különböző befektetők éves átlagban új erőművi kapacitások létesítésére.

Varró László, a MEH vezető közgazdásza a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy az erőműépítésben jellemzően három nagy befektetői csoport különíthető el. Egyrészt vannak azok az elöregedett, zömmel szenes erőművek, amelyek sorsát a környezetvédelmi normák szigorítása megpecsételte, de ahol az erőművek vezetői tüzelőanyag-váltással élettartam-hosszabbításra készülnek. Ebbe a körbe tartozik a pécsi PannonPower Rt. vagy a kazincbarcikai Borsodi Energetikai Kft. biomassza alapú fejlesztése. De földgázas és importszenes megoldások is napirenden vannak.

Varró László szerint ezeket az erőműveket még akkor is érdemes a tulajdonosoknak üzemben tartani, ha az értékesített áram ára szinte csak a tüzelőanyag-költséget fedezi. Ez nem azt jelenti, hogy 2004. december 31-ével nem lesz selejtezés a magyar erőműparkban, de a korábban előre jelzett 500-700 megawattnyi kapacitásnak csak egy kisebb része fog ténylegesen kiesni a rendszerből.

Az erőmű-építési programok egy másik nagy csoportja a jelentősebb gázturbinás fejlesztések, ezek megtérülése azonban a jelenlegi magas gázárak mellett számottevően romlott. A MEH vezető közgazdásza szerint jóval 10 forint fölötti kilowattóránkénti árak kellenek az ésszerű időn belüli megtérüléshez, miközben a piacon ma 8 forint körüli árak uralkodnak. Ebben a kategóriában a befektetők ezért érthető módon egyelőre csak tájékozódnak.

A harmadik csoportba a hoszszú távon, egy jelentősebb alaperőművi beruházásra készülők tartoznak. Az világosan látható - emlékeztetett Varró László -, hogy az évtized vége felé szükség lesz Magyarországon új alaperőművi kapacitásra. Ebben a kategóriában is van érdeklődés - tette hozzá a hivatal vezető közgazdásza. Szakértők úgy vélik, az európai árampiacon jelen lévő nagyok - az EdF, az RWE, az E.On, az Enel, az Iberdola, a Tractebel, a Wattenfall, az Endesa - mellett mások nemigen jöhetnek szóba. Közülük a magyar piacon az EdF, a Tractebel, az RWE és az E.On van jelen.

Nagy léptékű, több száz megawattos fejlesztési tervet adtak be az év elejétől mostanáig a befektetők a Magyar Energia Hivatalba. A hazai áramszolgáltatók évente 50 milliárd forintos beruházást végeznek, és ez még bővülhet a közeljövőben, új erőművi kapacitások is létrejöhetnek.

Hlavay Richárd

-->