Kína várja a magyar termékeket és vállalkozókat
Megoldódna a magyar külkereskedelem problémája, ha kihasználnánk a világ két legnagyobb, ám általunk elhanyagolt piacában, Oroszországban és Kínában rejlő lehetőségeket - véli Fekete János. A Bank of China magyarországi fiókcégének igazgatósági tagja emlékeztetett: a távol-keleti országban jó eséllyel próbálkozhatna a gyógyszer-, a vegy- és a szoftveripar, valamint a járműgyártásban hagyományosan jó magyar cégek. Heteken belül kínai üzleti küldöttség érkezik Magyarországra.
A hazai külkereskedelem 80 százaléka uniós országokkal bonyolódik, amit Fekete János ugyan örvendetesnek tart, de kevesli a többi országra jutó 20 százalékot. Úgy véli, külkereskedelmünk uniós dominanciája bizonyos egy lábon állást jelent, amit ki kellene egészíteni Oroszországgal (és Ukrajnával), vagy a Távol-Kelettel.
Az uniós piacokon kívüli 20 százalékban a pénzügyi szakember szerint óriási tartalékok vannak. Ismert, hogy gazdaságunk egyik fő problémája éppen a külkereskedelmi deficit, amin belül jelentős a kínai és az orosz paszszívum. Lefaragását gátolta, hogy e két ország piacát az elmúlt években nem jelentőségüknek megfelelően kezeltük, sőt, az egyik korábbi kormány az Oroszországból való teljes kivonulást hirdette meg, a kínai piac jelentőségét pedig lebecsülte.
Az orosz piac újbóli bekapcsolását hagyományos kapcsolataink, a kínaiét pedig az ázsiai ország vezetése által egyértelműen kifejezett gazdasági nyitási szándék segíti. Utóbbit legutóbb Medgyessy Péter miniszterelnök kínai útja során is hangsúlyoztak. Medgyessy Péter mindkét ország felé megtette a kezdő lépéseket - emlékeztetett Fekete János -, ennek eredményeként nemrég Magyarországon járt az orosz miniszterelnök, nemsokára Putyin elnök is követi. Kína kapcsán akkor nyílt lehetőség lépni, amikor a Bank of China kereste, melyik volt KGST-országban (ideértve Oroszországot is) emelje képviseletét bankfióki rangra. A választás - főként Fekete János több évtizedes kínai kapcsolatai alapján és javaslatára - Magyarországra esett. A kínaiak tőkét is hoznak, megindul a banküzlet, Magyarország pedig uniós taggá válása után a kínaiak számára tranzitszerepet is tud majd vállalni.
"Meg kellene tízszerezni a magyar-kínai forgalmat, azaz Magyarország kínai exportját" - mondta a közelmúltban Medgyessy Péter miniszterelnökkel tárgyalva a Bank of China elnöke, aki ma már a kínai bankfelügyelet első embere. Fekete János az e téren elindult munka első konkrét sikereként említette, hogy Magyarországot felvették azon országok listájára, amelyet a kínai kormány javasol turisztikai célországnak. A miniszterelnökkel Kínában járt magyar üzletember-küldöttség is felvette a kapcsolatot leendő partnereivel, s már egyeztetik a heteken belül érkező kínai "bevásárlódelegáció" programját is. Fekete János ugyanakkor hangsúlyozta: a kínai piac óriási lehetőség, de ennek kihasználásán dolgozni kell. A magyar cégeknek ki kell utazniuk, meg kell mutatniuk termékeiket, kezdeményezéseiket ugyanakkor a Bank of China is segíti. A magyaroknak azonban még ki kell alakítaniuk kínai kereskedelempolitikai offenzívájukat.
Kína és Oroszország is ajánlott a közelmúltban Magyarországnak nagyberuházásokat hitellel, de a még egyeztetés alatt álló tervekről Fekete János nem mondott többet. A már napvilágra került autópálya-építésről úgy vélekedett, hogy talán kisebb projekttel kellene kezdeni.
"Ha csak egy kínai város dönti el, hogy magyar almát vásárol, megoldódik a magyar almaexport. Ha magyar buszt vesz, évekig nincs gond a kivitellel" - véli Fekete János, aki a hazai gyógyszer-, vegy-, szoftveripar, valamint a közlekedési cégek számára lát jó lehetőségeket a távol-keleti ország piacán. A lehetőség azonban ennél több, hiszen Kínában továbbra is áruhiány van, szinte mindent, így mezőgazdasági termékeket is el lehet adni, de nyitottak minden újdonságra is.


