Lendületbe jön az ISPA
Többéves előkészítés után az év utolsó hónapjaiban nagyobb számban indulhatnak el azok a környezetvédelmi nagyberuházások, amelyekre az Európai Unió támogatást ítélt meg az ISPA előcsatlakozási alapból. A 2002. évről szóló zárszámadási törvény - Országgyűlés előtt lévő - tervezetéből az derül ki, hogy az EU által támogatott beruházások forráskihasználása alacsony volt, a programok jelentős maradvánnyal zárták az évet. Ennek oka az ISPA-finanszírozású fejlesztések esetén az, hogy a beruházások az eredeti tervekhez képest csúsztak, részben a hasonló tapasztalatok hiánya, részben az építési követelmények menet közbeni szigorodása miatt. A kivitelezési munkák csak az idei évben indultak, illetve indulnak el, s igazán 2004-től futnak fel a költségek.
Az első fecske ezen a téren a Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási projekt, amelynek három helyszínén: Debrecenben, Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben a nyár során már megkezdődtek a munkálatok. A fejlesztés keretében a három helyszínen korszerű regionális lerakó épül meg, s ezzel egy időben több mint 60 régi, megfelelő műszaki védelem nélküli hulladéklerakót szüntetnek meg.
A következő hulladékgazdálkodási beruházás a miskolci projekt lehet, amelynek kapcsán a kivitelezők kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást már jóváhagyta az EU budapesti delegációja. A szerződés aláírására - a nyertes vállalkozó és a végső kedvezményezett önkormányzatok között - az elkövetkező hetekben kerül sor, az EU-delegáció tisztviselőjének ellenjegyzését követően. Hasonló a helyzet a szegedi és a győri szennyvízkezelési projektek esetén: itt szeptember 19-én, illetve 23-án került sor a kivitelezői szerződések aláírására. A Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszerének kivitelezői tendere kapcsán a budapesti uniós delegáció nem fogadta el a magyar értékelőbizottság javaslatát és úgy foglalt állást, hogy a testület értékelje újra a kivitelezői tendert. A beadott ajánlatok továbbra is érvényesek, így új közbeszerzési eljárást nem kell kiírni. Az értékelőbizottság, szándékai szerint, rövid időn belül elvégzi az újraértékelést, így várhatóan ez a fejlesztés sem szenved további késedelmet.
A 2000-es ISPA-projektek közül várhatóan a Szeged regionális hulladékkezelési rendszer megvalósítása csúszhat tovább, ugyanis az uniós delegáció, a várható költségek alulkalkulálása miatt, úgy határozott, hogy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a kivitelezők kiválasztására. Az új tendert a tervek megvalósításáért felelős környezetvédelmi tárca várhatóan decemberben jelenteti meg.
Jövőre, a KVM számításai szerint, az EU részéről mintegy 26 millió eurót fizethetnek ki a beruházásokra. A környezetvédelmi tárca ezt egészíti ki az állami önrésszel, illetve ehhez jön hozzá az áfateher, amellyel együtt a költségvetés nagyjából az uniós forrással azonos összeget fordít a projektekre. Az ISPA előcsatlakozási alap környezetvédelmi célokra felhasználható keretének Magyarországra eső része egyébként az elmúlt években elbírált pályázatokkal teljesen le lett kötve. A tagjelölt országok számára közlekedési és környezetvédelmi beruházások támogatása céljából létrehozott ISPA-alapból Magyarország 2000. január 1-jétől 2006-ig évi 44 millió euró támogatást igényelhetett környezetvédelmi célokra. Magyarország a 2000-2002-es pályázatok keretében összesen 16 hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési projekthez nyert támogatást, együttesen 290 millió euró értékben.
Az uniós csatlakozást követően a kohéziós alap tölti majd be az ISPA funkcióját, ebből lehet a nagy értékű, 10 millió eurónál költségesebb környezetvédelmi fejlesztésekre közösségi támogatást igényelni. Az EU a kohéziós alapból 480 millió eurót biztosít Magyarországnak környezetvédelmi célokra 2004 és 2006 között. Ebből Magyarország 132 milliót már az ISPA-pályázatok keretében lekötött, s a tervek szerint a 180 millió euróba kerülő csepeli szennyvíztisztító költségeit is részben innen biztosítanák, így a kohéziós alapból - 2004 és 2006 között - még évente 56 millió eurót lehet szabadon lekötni. (NIG)
