Sokat lógnak az angolok és a franciák

Az "Általában indokoltan hiányzik munkahelyéről?" kérdésre az oldalak látogatói négy válasz közül választhatták ki a leginkább magukra illőt. Az első lehetőség a "Majdnem minden hiányzásom lógás" volt. Ezt a választ az angolok 11, a franciák 10 százaléka jelölte meg, míg a többi ország esetében tíz százalék alatt maradt a lógós munkatársak aránya. A szondán részt vevő közel hatszáz magyar dolgozó 4 százaléka vallott úgy, hogy állandóan indokolatlanul van távol a munkahelytől. Ezzel a nyolc vizsgált ország közül a magyarok kerülik a legkevésbé a munkát, még a németeket is megelőzve.

Az osztrák munkavállalók hat százaléka állította, hogy olyan orvosa van, aki a ténylegesnél hosszabb időre írja ki táppénzre. (A válasz: "Jó háziorvosom van, aki tovább is kiír, mint ameddig beteg vagyok.") Ezzel szemben Csehországban nem érdemes az orvos jóindulatában és a cinkos összekacsintás erejében bízni; csak minden századik válaszadó indokolta a távolmaradást orvosa nagyvonalúságával.

A csehek más kategóriában is a becsületesség bajnokai a felmérés szerint: 69 százalékuk állította, hogy minden hiányzása betegségre vezethető vissza. A magyarok is jó eredményt értek el, kétharmaduk vélekedett így. A felmérés a nemzetek közötti legnagyobb különbséget a betegen is munkába járók arányában hozta. Míg a németeknél, az olaszoknál és a lengyeleknél 43-46 százalék közötti a megfázással, lázzal, fertőzéssel munkába igyekvők aránya, addig az angoloknál csak 19, a cseheknél 23 százalék. A magyar munkavállalók negyede mondta, hogy betegen is dolgozni indul. Elgondolkodtató, hogy ilyen nagy ezen munkavállalók aránya - vélte Buda Szabolcs, a Jobpilot Magyarország Kft. ügyvezetője. Felmérésük megerősíti azt a vélekedést, hogy azokban az országokban indulnak sokan betegen munkába, ahol magas a munkanélküliség, és a gazdaság is betegeskedik, nem csak a dolgozó.

A felméréssel kapcsolatban Selyem Gyöngyi, a Kraft Foods Hungária szervezetfejlesztési vezetője elmondta: megfelelhet a valóságnak, hogy a magyar munkavállalók körülbelül negyede betegen is munkába jár, bár a szellemi és a fizikai dolgozók között szerinte valószínűleg eltérő az arány. A szellemi foglalkozásúak közül nagyobb azok száma, akik nem maradnak otthon kisebb lázzal, megfázással, fejfájással, míg a fizikaiaknál kisebb lehet a betegen is munkába állók aránya. Hangsúlyozta: náluk nincs olyan ki nem mondott elvárás, hogy betegen is jönni kell dolgozni. Magasabb vezetői pozícióban viszont előfordulhat, hogy informálisan elvárják, a vezető függőben levő, döntés előtt álló ügyekben a betegágyból is kommunikáljon az irodában dolgozókkal. A lógásokról elmondta: az alacsony hiányzási arány miatt nem kellett vizsgálódni.

Bek-Balla László, a BNP Paribas Bank hr-igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a beteg alkalmazott a munkahelyen olykor több kárt okoz, mint ha az otthoni betegágyon feküdne. Egy fertőző betegség esetén egyébként sem tanácsos munkába jönni, hiszen a vírust mások is elkaphatják, így akár nagyságrendekkel nagyobb hiányzást és kár keletkezik a betegen munkába álló kolléga munkájának eredményénél. Hozzátette: a munkahelyi hiányzások okát az igazolásokból ismerik. Ha esetleg mégsem ez lenne a távollét valós oka, azt természetesen amúgy sem jelezné a dolgozó.